Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Richárd: „Maradjak névtelen lovag". A rejtőzködés alakzatai Áprily Lajos első kötetében (tanulmány) / ÁLNÉV II.
kus vagy epp izlesbeli okai is lehetnek). A magyar irodalom torteneteinek masodik koteteben Aprily - Arany Janos Hamlet-forditasa kapcsan - Shakespeare egyik magyar tolmacsolojakent,4 illetve - Pleh Csaba Ferenczi Sandor-tanulmanyaban - Nemeth Laszlo levelezotarsakent tunik fel.5 Atfogo igenyu - foleg tobbszerzos - irodalomtorteneti munkakon termeszetesen nem lehet szamonkerni egyetlen szepiro hianyat. A Magyar irodalom arra jo pelda, hogy Aprily kolteszetet a modern magyar lira elbeszelesekor nem szoktak a kanon elvonalaba sorolni. A magyar irodalom tortenetei masodik kotete - mely egyebirant 1919-ig, tehat korulbeliil Aprily palyakezdeseig tart - amuforditoi tevekenysegre es a levelezesekre utal. Mindket szegmens fontos resze a szerzo fogadtatastortenetenek: egyreszt nem tulzas azt allitani, hogy muforditokent jobban ismert Aprily Lajos, mint koltokent, masreszt recepciojanak nem elhanyagolhato szelete foglalkozik a levelezesevel (s kitiintetetten a Remenyik Sandorral folytatott levelvaltasaival).6 4 Kallay Geza, „Nem mintha mar teljesen elegiilt volnek dolgommal” = A magyar irodalom tortenetei 1800-tdl 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszak Mihaly - Veres Andras, Gondolat, Bp., 2007., 499. 5 Pleh Csaba, Pszichoanalizis, pszichologia es modern magyar irodalom = Szegedy-Maszak - Veres, i.m., 784. 6 Liktor Katalin (s. a. r.), Rokon almok almodoja. Aprily Lajos es Remenyik Sandor levelezese 1920- 1941, Polis - Petofi Irodalmi Muzeum. Bp., 2014, vagy Karady Zsolt, Aprily Lajos es Remenyik Sandor levelezese es irodalmi baratsaga = Feltaratlan ertekek a magyar irodalomban, szerk. Szabo B. Istvan, ELTE - MTA, Bp., 1994. 7 Jeney Eva, Maorik es transzilvanok = A magyar irodalom tortenetei 1920-tol napjainkig, szerk. Szegedy-Maszak Mihaly - Veres Andras, Gondolat, Bp., 2007., 357. 8 Balazs Imre Jozsef, Erdelyi magyar kolteszet az 1920-as evekben = Ud, Erdelyi magyar irodalomolvasatok. Tanulmdnyok, esszek, kritikak, Egyetemi Muhely Kiadd, Kolozsvar, 2015, 62. Az irodalom tortenetei harmadik koteteben koltokent is megjelenik Aprily. Jeney Eva az erdelyi, a szlovakiai, illetve a magyar irodalom tagolasanak felosztasarol ertekezik, amikor „az irodalom taji-torteneti tagolodasarol”7 ir, az egymashoz terben is iddben kozel eso irodalmak kozos vonasairol. Az egyik peldaja Aprily szelesebb korben ismert verse, a Benko Gyulanak ajanlott Pisztrangok kara. A Jeney Evanal olvashato gondolatmenet jelen dolgozat szamara egy szempontbol tunik fontosnak: Aprily recepcidja eredendoen kotodik a kisebbseginek (is) mondott irodalomhoz, ami nagyon sok esetben legalabb annyira gatlo szempont lehet a konkret szepirodalmi szovegek ertelmezese soran, amennyire produktiv. Erre Aprily allegoriahasznalata kapcsan Balazs Imre Jozsef vilagit ra: „ Aprily abban az idoszakban irja allegorikus-helyzetertelmezo verseit, amikor mar eloterbe keriil a transzilvanizmus kiegyenlito, nyito, felulemelkedes-igenyt (is) hordozo perspektivaja. Az Eredj, ha tudsz erkolcsi toltetu, rendithetetlenseget, moccanatlansagot heroizalo attitudje az 1920-as evekben kiegesziil a taj valtozatlansagaibol, esztetikai vonatkozasaibol, illetve - helyenkent - a kulturak kozotti kommunikacidbol energiat merito elmenylehetdsegekkel. Noha Aprily ritkabban fordul ehhez a beszedmodhoz, a transzilvanizmus-centrikus irodalomtortenetekben tobbnyire e versek nyoman valt fontossa eletmuve.”8 Nem meglepo, hogy Balazs Imre Jozsef tobbek kozott a Pisztrangok karavd peldalozik. Igazsagtalan lennek viszont, ha nem jeleznem, hogy Aprily poetikajat a transzilvanizmus-kozpontu elbeszeleseken klvul masfajta gondolati
