Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
nem lehet.”58 Vagyis a nev aze, aki eloszor a nyomtatott nyilvanossagban hasznalta. A kesobbiekben a kovetkezokeppen arnyalja a problemat: „mi lenne abbol, ha en majd Szerenyi, majd Padavertei, majd Bustavi stb. nev alatt irnek, oily nevek alatt, mellyek mar elottem el voltak foglalva, mellyeket semmikep nem lehet, res nullius’nak [lat. gazdatlan dolog - F. N.] tekintenem? Nemde a legfonakabb helyzetek,’ s minden viszonyak’ felforgatasa, egy uj zurzavar fog ebbol keletkezni? nincs-e az egesz literaturaban egyeb tenni valonk, mint ez?”59 Vorosmarty ervelese a feudalis birtokjogon alapszik. Elgondolasaban a meg senki mas altal nem hasznalt nev gyakorlatilag egyenerteku az elhagyott joszaggal, melyet barki kisajatithat. A kisajatitott birtokra ezt koveton mar a feudalis birtokjog vonatkozott. A nev gazdatlan, de kisajatithato dologkent valo feltiintetese a rendi keretek kozott ertelmezi a problemat. Az Aurora-kor eloszeretettel hasznalta ezt a jogi ervelesmodot. Az 1834-es Aurora-porben Bajza arra hivatkozott, hogy elhagyott joszagkent foglalta el az Aurorat.60 A torvenyi eloirasoknak megfelelden a foglalasi igenyt nyilvanosan be kellett jelenteni, melyet Bajza a sajtd utjan megtett. Az Aurora nem egy egyszeru almanach, hanem egyben markanev is volt, melynek a kisajatitasa Bajza es tarsai szamara komoly tetekkel birt. Az almanach egyreszt jol felepitett, jovedelmezo vallalkozas volt; masreszt szerkesztoi jogosan formalhattak igenyt Kisfaludy Karoly szellemi oroksegere is.61 A Hollo vagy eppen barmilyen nev eseteben a kisajatitas akkor tortenhetett meg es emelkedhetett jogerdre, amikor a mu alatt a nev nyomtatasban megjelent. 1838-ban Toldy Ferenc a hazai szerzoi jogot megalapozo Nehany szo az iroi tulajdonrol, s kerelem a folyoiratok kiadoihoz cimu esszejeben is alapvetoen birtokjogi dimenzidban ertelmezi az iroi muveket: „[a] ’jelen ertekezes’ targy a’ belso birtok’ azon neme, melly szellemi munkainknak nyomtatasbani kozlese altal kiilso tulajdonna leszen, de igy is, s pedig termeszetjog szerint is, igaz, elidegenithetetlen tulajdon, s haromszorosan az, mert egyfeliil eredeti birtok, t. i. veliink 5 8 Vorosmarty [Hollo], „Nyilatkozas...” 319. 5 9 Uo., 320. 6 0 Fekete Norbert, „Az Aurora-kor...”, 112. 6 1 Uo., 112.
