Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
nevek hasznalatabol adodo felreertes. Vorosmarty ervelese szerint azert kellett fellepni a nevbitorlas ellen, mert a Hollo nev egyszerre ket referenciaval rendelkezett, ami zavart valthatott ki az olvasdkbol. A zavart csak meg inkabb novelte, hogy az Aurora-kor szerint a Hollo alnevek nem azonos esztetikai minoseget kepviselo muveket jegyeztek. A Figyelmezo ugyanezen szamaban Toldy Ferenc reszletes recenziot kdzolt az EmlenyrcA. Ebben a kritikaban elismeroen nyilatkozik a prozai alkotasokrol, viszont alirai munkakat egyontetuen elmarasztalja: „[a]’ veresekrol nines mit szolanunk. Itt erezheto egy muerto, gondosabb szerkesztoseg’ hianya.”29 Toldy itt elesen szembehelyezkedett Heckenast Gusztawal, az almanach kiadojaval es szerkesztojevel, aki azt hangsulyozta, hogy a koruk sokkal inkabb prozai kornak tekintheto, mintsem lirainak. Toldy azzal ervelt, hogy a proza divatja mellett a lira eppen ugyanolyan nepszeru a magyar es vilagirodalomban. Ennek ellenere kiemeli, hogy „szerencsevel” kesziilt, vagyis nagyobb esztetikai ertekkel bird koltemenyekkel az Emleny nem rendelkezik: „[a]zon par lirai koltonk, kitol mar tobb szep muveket birunk, kiildnos, itteni darabjaiknak reszint a szokott vilagossagot, reszint formaban a tisztasagot nem adak meg; a balladak s romanczok kozt egy volna, mellyet megneveznenk, ha benne nemi bagyadsagot nem talalnank, melly iroja ujabb dolgozatain epen nem erezheto.”30 Lathatoan a lirai palettabol A’ rajashtani leanyt meg sem emlitette. Ebbol az a kovetkeztetes is levonhato, hogy az Aurora-kor szerint a mu Kunoss kevesbe sikeriilt versei koze tartozott. Vordsmartyt valoszinuleg bosszantotta, hogy egy altala feltetelezett idealis olvaso a Hollo nev kettos referenciajarol mit sem tudva konnyeden osszemoshatta az Auroraban es az Emlenyben azonos szerzoi azonositassal ellatott szovegeket. Vorosmarty szerint az eredetisegre torekves hianyarol arulkodik „[m]iddn valaki egy mar elfoglalt iroi nevet vesz fel”, mellyel a szerzo „igen nagy elhetetlenseget arul el, hogy annyi ezer nev kozul nem birt maganak egyebet talalni”.31 Lathato, hogy a romantikus szerzokoncepcio alapjan az alkotonak nemesak eredeti muvet kell letrehoznia, hanem a szerzoi nev kivalasztasaban is erdemes megmutatnia kreativitasat. Vorosmarty kemeny szavai arra utaltak, hogy egy nevbitorlo szerzotol nem is lehet eredeti munkat elvarni. Ebbol kovetkezik, hogy a nev kivalasztasanak motivacioja lenyeges volt Vorosmarty szamara. Szerinte a newalasztas a szerzo egyeni lelemenyen 2 9 D. Schedel [Toldy] Ferencz, „Emleny. Karacsoni, uj esztendei es nevnapi ajandek. 1838. Masodik ev. 5 aczelra metszett keppel. Pesten, kiadja Heckenast Gusztav. n. 12r. 188.1. (Budan, az egyetem bet.). Selyemkotesben 3 ft. 40 kr. ep.”, Figyelmezo, 1837. nov. 14., 305-310., 309. 3 0 D. Schedel [Toldy], „Emleny. Karacsoni...”, 309-310. 3 1 Vorosmarty [Hollo], „Nyilatkozas...”, 319-320.
