Irodalmi Szemle, 2020

2020/5 - DRÁMA - Tőzsér Árpád: Az élet máshol van - de hol? (Naplójegyzetek 2013-ból)

a szerzo egyik ide vonatkoztathato vallomasat, akkor az eset sokkal-sokkal bonyolultabbnak tunik. „Folyton ujrairjuk sajat eletrajzunkat, uj meg uj jelentest tulajdonitva a dolgoknak - a magunk szemszogebol, ahogy nekiink tetszik. Kiemeljiik, ami rank nezve megnyugtato es hizelgb, es kitorliink emlekezetilnkbol minden lealazot. A tortenelem ilyesfajta atirasa - akar orwelli ertelemben is - cseppet sem embertelen. Sot, nagyon is emberi” - irja az fro 1984-ben. (Idezi Berkes Tamas, Magyar Narancs, 2009/1.) A regenyben a szerzo persze elesen eliteli szereplojenek, Jaromilnak a bunet, azt a bunt, amelyet minden valoszinuseg szerint o maga is elkovetett, de most azt meg elismerni sem hajlando. Az elet mashol van! De hoi? Az az elobb, elevenebb kep, amelyet (irasainkban, akar naploinkban is) mi, irok magunk formalunk magunkrol, vagy az, amelyet a tortenelem rajzol rolunk?

Augusztus 22. Olvasom Radies Viktoria konyortelen kritikajat Darvasi Laszlo Viragzabalok c. regenyerol a Magyar Narancs egyik regebbi (2009-es) szamaban. (Nekem csak most kerult kezembe a lapszam.) „Poezis, fantazia, mitosz - helyzetek, jelenetek, konjiiktusok alfeloldasakent.” Nem mernem az allitasnak a konkret mure vonatkozo ervenyet igenelni vagy tagadni, de azt a velemenyt megkockaztatom, hogy a jelenkori magyar prozarol, nagy altalanossagban, ugyanez bizvast es ervenyesen elmondhato.

Szeptember 1. A franciak (pontosabban elodeik, agallok) ugy hallottak felre alatin szavakat, mint az ospaldcok (polovecek, kunok) a magyart. Peldaul a latin Augustusbol a gallok szajaban Ogiiszt (Auguste), a marebol (tenger) mer lett. S valahogy igy az auto helyett a palocok is otot mondanak (bar ez termeszetesen mar kesobbi fejlemeny), s a miert helyett met.

Szeptember 4. Heller Agnes 80 eves. A filozdfus eletenek apropojan Radnoti Sandor a sziiletes es elet kozotti „vdros vonalrol” elmelkedik, mondvan, hogy „veletlensegbol vettetunk bele a vilagba egy genetikai a priorival (vagyis a tapasztalatot megelozb adottsaggal), s ahova bevettetiink, ott egy tortenelmileg es veletlenszeruen valtozo szocialis-kulturalis a priorival talalkozunk”. A ketto kozott huzodik az a bizonyos valaszto-