Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében III. (Animalitás vs. Hatalom - a regény korporeális szemlélete) (tanulmány)
nemcsak ok, hanem Klara es Dohring is eppen azzal a „jo polgari nevelessel” akar leszamolni, mely szemelyisegfejlodesiiket gatolja es individuals letiikben valo kiteljesedesiiket akadalyozza. Nadas korporealis szemleletmodja mindezt azonban ugy teszi az olvaso szamara nyilvanvalova, hogy kovetkezetesen testi elmenyeken keresztiil jelzi azokat a szubjektiv tapasztalatokat, melyek elinditjak, vagy eppen felgyorsitjak a csalad intezmenyenek valo ellenallast. Kristof margitszigeti identitasprobajarol, valamit Agost es Gyongyver szeretkezeserol, melynek soran elmelyiilten kutatjak individualitasuk alapjait, mashol mar hosszan beszeltem,5 most azonban arra szeretnek kiterni, hogyan irodik bele a (szuloi, nevelosziildi, nevelointezeti) neveles a testbe, es milyen szubjektiv, leszamolo strategiak jelennek meg ezzel kapcsolatosan a regenyben. 5 Darabos Eniko, „A nema test”, 455-461. A minden szempontbdl megkeriilhetetlen Szorul a hurok cimu fejezetbol tudjuk meg, hogy Kristof apja „micsoda egy hires kommunista”, aki brdkdlt vagyonat az illegalis kommunista partra bizta, es hogy fiara, ket ev utan, a nagymama talalt ra Pikler Emi hires nevelointezeteben, ahol meg a nevet is elvettek tole (III. 353-354.). A Vilaglo reszletek lapjain ez a gyerekkori trauma ifj. Rajk Laszloval kapcsolatban emlitodik egy bizonyos „csaladi polya” (VR. II. 126.) kapcsan, melyet Nadas okfejtese nyoman anyjanak kellett visszaszereznie Pikler Emitol, akivel „egyiitt epitettek fel a gyermekjoleti rendszer, a bolcsddek es az ovodak halozatat, egyiitt szerveztek a vedonok es az dvonok kepzeset, Pikler a szakmai iranyitasert, anyank pedig a szervezesert es a feliigyeletert volt felelds” (VR. II. 129.). Tul Pikler Emi nevelesi elveinek ellentmondasos szakmai megitelesen, Nadas implicit modon anyjat gyanitja amdgott a kegyetlen hivatali dontes es intezkedes mogott, melynek eredmenyekeppen „Lacika” a Loczy utcai csecsemdotthonba keriilt, ahol „Kovacs Istvannak, mas forrasok szerint Gyork Istvannal neveztek el Foldi Julia es Rajk Laszlo fiat” (VR. II. 128.). Kristof gyerekkori tortenete tehat egy - a szerzo szerint - behatoan ismert, letezo sorsmodell alapjan epul ki, es az elhagyatottsagnak azt a formajat reprezentalja, mely egy politikai rendszer biintetes-vegrehajto intezkedeseinek nyoman alakul ki az artatlan gyerek hatalmi stigmatizacioja hatasara. Kristof, aki az intezetbol kikerulven nagysziileitdl a nagyneni, Lehrne Demen Erna hazaba kerul, ugyanolyan otthontalansagerzessel kiizd, mint a VR elbeszeloje, aki arvasaga kapcsan a kovetkezd vallomast teszi: „Masok meginditonak talaltak, hogy teljesen arva lettem. En nem talaltam benne meginditot. Nyers realitasa volt, hogy sehol nem lehettem tobbe otthon” (VR. II. 95.).
