Irodalmi Szemle, 2020

2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Kemény Aranka: Szabó Lőrinc a rádió műhelyében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC 120

kolto; s a nemes irodalmi dilettantizmus, fokent, ha tisztaban van magaval, kituno fogekonysagot teremthet az irodalmi kultura irant.”15

E megengedo hangu feliites a Beszed a kdltokhoz folytatasaban kritikusra valt, Szabo Lorinc hatarozottan elkiiloniti egymastol a „jo” es a „rossz” koltot; egyszerre a koltotars es az iteldbiro szolitja fel tobbes szam elso szemelyben a koltdtarsakat:

„Legyiink egyszeruek, barataim, jo es rossz koltdk! Legyiink batrak egyszerunek lenni a mindenkori tartalomhoz merten! Az egyszerusegben nines minek avulnia.”16

Feltetelezem, hogy a radio-eloadas es a cikk szoros rokonsagban allnak egymassal,17

s mint kesobbi gyakorlata mutatja, eloadasa eredetije ott lappang akesobb kozolt cikkben, talan csak a bevezetd mondatokkal egeszitette ki a mintegy huszperces radio-eloadasat. A program szerint este 7.45-8.10 kozdtt olvasott fel, s ez a megjelent szoveg hangzo idotartamaval is majdnem egyezik. Am az elore meghirdetett 25 perc helyett csak 15 percig tartott a felolvasas, amint az egy nevtelen radiohallgato panaszabol kideriil. Levele az Ujsag 1934. november 6-i szamaban olvashato, amelyet Baj van a radioval - A studio vasarnap sziinetrekordot javitott cimmel tettek kozze:

„ A magyar radionak egyik jellegzetes specialitasa - a szunet. [... ] Eltekintve a tobboras musorlyukaktol, amelyek ebed utan a kelkaposztaarak es a delutani musor kozdtt keletkezik, 15 perc volt eddig a leghosszabb szunet. Vasarnap este a studio erre a magyar sziinetrekordra ratromfolt: 20 perc sziinetet hozott ki. Ugy tortent a dolog, hogy a 7 ora 45 percre kituzott Szabo Lorinc-eloadas mar 8 orakor ert veget, a sport- es loversenyeredmenyek pedig csak 8 ora 20 percre voltak musoron. Beszedkozben maga a szpiker is megdobbent, amikor bejelentette a sziinetre kovetkezo szamot, de a radio kitartotta a husz percet. Husz hosszu, vak csenddel telitett perc telt el, meg a sziinetjel sem dolgozott, vegiil megszolalt ujra a hangszdro.”18

1 5

Sz. L., Videki lira: Szolnok, Debrecen, Kecskemet, Hatvan, [Fenyes Jeno, Brett Laszlo, Donath Gyorgy, Halassy Sandor es Zsigmond Jeno koteteirol], PN, 1932. szept. 18. 14., ITEK, 367.

16 I. m. 365., az egyszeruseg, az „egyszeruve eres” gondolata (a francia irodalom XIX. sz. vegi naturista iranyaval rokon) visszater kritikaiban, elemzeseiben, azt kortarsai, mint Erdelyi Jozsef, Jozsef Attila, Illyes Gyula es a sajat kolteszeti tendenciajakent ismerteti elso berlini eloadasaban (1939): „En ugy latom, hogy egy uj nemzeti klasszicizmus alakult ki. A fiatalok formai es nyelvkezelesi egyszerusodese mar regen visszahatott az apak-ra,” kesobb pl. Francis Jammes magas rendu, kimuvelt egyszeruseget (1944), Villont, amiert nyelve „egyszeru, koznapi, termeszetes, eleven, egy kicsit alvilagi es nehol drasztikus” (1944) vagy Sarkozi Gyorgy kolteszetet dicseri, amelyik „a rendkivuli lelek akadalyozo, botlaszto gazdagsagaval, de a klasszikus egyszeruseg fele fejlodott”( 1947).

1 1

Egyik szoveg kezirata sem maradt fenn, a hagyatekban talalhato gepiratmasolat a ket Klara 1958 kdriili sajto ala rendezo munkajat tiikrozi es feltehetoen a lapban megjelent cikkrol kesziilt (PIMK, letet, file: 13. 2217-21.)

1 8 Ujsag, 1934. nov. 6., 11. (ADT)