Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Kabdebó Lóránt: Találkozás. A sorssá vált Juhász Gyula Szabó Lőrincz költészetében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC 120
dolgozza ki, barha ekkor mar poetikailag erzekelte is annak tovabbvezeteset is, amit visszaemlekezve utobb joggal meg is erdsithet a Vers es valosagban: „a vers eppen anynyira viselhetne azt a cimet is, hogy »spiritualizmus«”. Ebben, az ekkori poetikajat megvalaszto dontesi pillanataban talalkozott a beteg Juhasz Gyulaval, a kapcsolatukban elhangzo dialogusok peldaval szolgalhattak a kolto Szabo Lorincnek versei megalkotasakor. Kerdeztem toled, vevo vagy-e erre az irodalomtorteneti pillanatra. Te igent mondtal. De a szamot megsem szerveztetek meg. En meg elsiettem a dolgot, megirtam a cikket. Itt a Szabo Lorinc-evforduld, atadom egy Szabo Lorinc-kutato szerkesztonek. Kozolje o. Ez a muben az eszme, lassatok, fme, ervenyre mint jut. Nem kevesebbet vallal Szabo Lorinc a huszas evek vegere kolteszete feladataul, mint az ember helyenek, a szemelyiseg megvalosulasi lehetosegenek vizsgalatat abban a tortenelmi helyzetben, amikor a polgari vilag - ugy latszott - kimeritette a tortenelme soran kinalkozo szereplehetosegeket, mindinkabb a szerepek visszavetelere, a parancsoknak kiszolgaltatott, egyenisegiiket megtagado tomegember alakitasara van csak esely. A Dichter mar csak a Fiihrer - ahogy o nevezi, a „vilag kapitanyai” - pusztito megjeleneset tudatosithatja. Szabo Lorinc kolteszeteben tudomasul veve es megszenvedve a szereplehetosegeknek ezt a megszuneset, megis fenntartja az onelvu szemelyiseg igenyet. Barha ez a lehetetlen megkisertese, mert nem fbgad el semmilyen messianisztikus remenykedest, nem valasztja szet idoben kora tortenelmi adottsagat es a szemelyisegmegvalositas tervet. Nem tesz kiilonbseget a remenytelen jelen es az azt felvalto, megvaltoztato, ujfajta lehetosegeket igero jovo kozott, hanem a valosagelemzes negativ eredmenyet es a megis vagyott lehetosegeket egyazon jelen idoben szembesiti egymassal. Igy verseben ket szemlelet testesul meg: a kiteljesedni akaro lazadoe es az ennek kudarcait figyelo, szkeptikus elemzoe. A szemelyiseg epp ebben az egymasnak fesziild, egymast ellenpontozo, de ki is egeszito dialogusban fogalmazo-
