Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Szávai János: Örleytől Kertészig: a Márai-kép változásai (tanulmány) / MÁRAI 120
A folytatas mar csak raadas. „Korabbi konyveibdl - irja Ottlik - egy lelkes, ahitatosan szellemtiszteld fiatal ujsagiro kepmasanak korvonalai rajzolodnak ki.”10 Az ujsagiro itt nem a foglalkozasra, nem a megelhetese forrasara utal, hiszen Kosztolanyi is ujsagiro, sot, maga Ottlik is irt hirlapi cikkeket, hanem Marainak arra a vonasara, hogy „ugy erzi, felnotte kell valnia, ’komoly’ dolgokkal foglalkozni, es velemenyeket formalni ezekrol a felnottek altal komolynak tartott dolgokrol, ugy erzi illendo magvas konyveket irni”.11 Aztan kesobb: „Minduntalan donto, orok ervenyu dolgokat mond ki.”12 A Marai-murol szolo diskurzus tobb evtizedes szunet utan az 1980-as evekben indult lijra. De teljes joguva csak a megjelenesi tilalom feloldasa utan, vagyis 1989-tol kezdve valhatott. Az emigracioban eld es publikalo Marai nem volt kepes befolyasolni es arnyalni a rola formalddo kepet. A magyar emigracio ugyanis nem tudott letrehozni egy olyan szellemi muhelyt, mint amilyet a lengyel emigracio peldaul letrehozott, s amelynek koszonhetden Czeslaw Milosz es Witold Gombrowicz bekeriilt a vilagirodalmi diskurzusba. Folyoiratuk, a Kultura eredmenyesen mukodtette azt a kozeget, amelyben az emigracioban szuletett irasok megkaphattak a sziikseges visszhangot. Visszaterve a magyar recepciohoz: ekkor jelent meg, 1990-ben az elso Marai-monografia, Ronay Laszlo konyve13 , amelyet hamarosan kovetett azutan Szegedy-Maszak Mihaly monografiaja14 , 1 0 Uo., 138. 1 1 Ua. 1 2 Uo., 137. 1 3 Ronay Laszlo, Marai Sandor, Budapest, Magvetd, 1990. 1 4 Szegedy-Maszak Mihaly, Marai Sandor, Budapest, Akademiai, 1991.
