Irodalmi Szemle, 2020
2020/3 - Sátor Veronika: Karinthy Frigyes helye a rendszerváltást megelőző szovjetizált kánonban (tanulmány)
lebonyolitottak akoncepcids pereket. Sokakat tobb ev bortonre, sot halalra iteltek; sokak emigraciora kenyszeriiltek; voltak, akiket tobbevnyi hallgatasra iteltek. Koztiik olyanokat is, akik korabban parttagok voltak, mint peldaul Kuczka Petert.40 Az, hogy az ujsagirokepzes kizarolag allami kezbe keriil, azert lett fontos, mert csak szakkepzett ujsagirok tolthettek be a lapoknal a munkahelyeket. Igy az ellendrzes is egyszerubbe valt a politikai vezetes szamara. A keteves kepzesen foleg marxista-leninista tanokat oktattak az ujsagirdjelolteknek. „Ezen a gyakorlaton kesobb sem lehetett valtoztatni, mert Kadar Janos tdbbekkdzott 1972-ben is a Magyar Szocialista Munkaspart Politikai Bizottsaganak ulesen az alabbi instrukciokat adta: »marxizmus es szocializmus legyen elsosorban, ideologiai es ismeretterjesztesben, es csak utana jon a szakma.«”41 Az ’56- ban betiltott Irodalmi Ujsag helyere 1957 marciusaban az Elet es Irodalom lepett, azonban sokan megtagadtak a publikalast (pl. Nemeth Laszlo), igy a hetilap sokaig nem volt szinvonalas. A lap csupan a ’60-as evekben, foszerkesztovaltas utan valik nepszeruve. Kesobb a hallgatasra itelt szerzok (pl. Dery, Orkeny, Zelk stb.) is publikaltak a lapba, melynek nepszerusege a ’70-es es a ’80-as evekben is novekszik, ez megmutatkozik a peldanyszamon is. Egyre tobb iras kritizalja a rendszert, de igyekeznek megtalalni az „arany kozeputat”, ezert nem szunik meg.42 Horvath Attila A magyar sajto tortenete a szovjet tipusu diktatura idejen cimu munkajaban jol osszegzi, hogy milyen valtozasok tortentek 1956 utan a magyar irodalomban: Magyarorszag legujabb kori tortenelmenek es kulturtortenetenek egyik jellegzetessege, hogy tarsadalmi okok miatt a magyar irodalom kiemelkedden kozeleti tartalmu lett, es ennek megfelelden politikaformald szerepet is betoltott. Az irotarsadalom szamos kepviseloje igyekezett reszt venni az orszag sorsanak alakitasaban. Ezert az allampart vezetoi megkuldnboztetett figyelmet forditottak az irodalompolitikara. Az MSZMP folyamatosan foglalkozott egyes irodalompolitikai kerdesekkel. Egyetlen mas muveszeti ag (film, szinhaz, kepzomuveszet, zene) sem valtott ki ekkora erdeklodest a kommunista politikusokban. Az irodalmi elet szereploit folyamatos megfigyeles alatt tartottak, es megprobaltak oket a rendszer propagandistaiva formalni.43 4 0 Errol bovebben Id.: Horvath, i.m., 63. 4 1 Uo., 65. 4 2 Vo.: Uo., 77-78. 4 3 Uo., 82.
