Irodalmi Szemle, 2020

2020/3 - Bolemant Lilla: Két nemzet között. L. Kiss Ibolya (tanulmány)

L. Kiss Ibolya a Madach csalad meg eld tagjaival, Madach-kutatokkal talalkozva, leveltari kutatasokra tamaszkodva irta meg monografiajat Frater Erzsebetrol. A valosag feltarasahoz jelentosen hozzajarult pszichiateri vegzettsege es gyakorlata, amely segit­­segevel elemezte Madach felesegenek betegseget. Levelein keresztiil is kielemezhetove tette a manias-depresszios elmezavar kialakulasat, majd elhatalmasodasat. A konyv celja nem Frater Erzsebet rosszul ertelmezett „igazolasa” vagy puszta szen­­zaciohajszolas, hanem kesei, de hiteles tanuk megszolaltatasa annak erdekeben, hogy a lehetosegig tisztazza irodalmunk egyik nagy hatasu muzsajanak elettragediajat - irja Scheda Maria az Irodalomtudomanyi Kozlemenyekben 1968-ban.35 Frater Erzsebet tortenetevel es hatasaval Madach muveire a Madach Tarsasag is be­­hatdan foglalkozott a rendszeres Madach-szimpdziumokon, sot magarol, Frater Erzse­­betrol is szimpoziumokat rendeztek (Frater Erzsebet emlekezete - 1996, 2001, Frater Erzsebet szimpozium - 1999, 2001), 2004-ben pedig megjelentettek az Erzsi tekintetes asszony cimu regenyt.36 Tobbfele szempontbol is elemeztek leveleit, elettortenetet, be­tegseget, kapcsolatait, es ezekbol sok hozzajarult a tortenet tisztazasahoz, bar az, hogy kozuliik nehanyan a kutatasokat „erzsologianak” es „erzsografianak” nevezik, es ezt viccesnek tartva bele is irjak a szovegeikbe, sajnos nem azt bizonyitja, hogy a temat es magat Frater Erzsebetet mint embert ennyi ev tavlatabol vegre emberszamba veszik, es nem Liderckenek, muzsanak vagy leha noszemelynek tekintik. L. Kiss Ibolya erdeme azonban tagadhatatlan, hiszen o volt az elso, aki valoban komoly irodalomtorteneti es orvosi kutatasokat vegzett, es volt meg alkalma beszelni azokkal a leszarmazottakkal, akik meg emlekeztek Frater Erzsebetre. Kutatasai eredmenyet egy regenyes eletrajzban is feldolgozta, amely 1942-ben Erzsi tekintetes asszony37 cimen jelent meg Budapesten, 1948-ban pedig szlovakul jelent meg Stefan Krcmery forditasaban Bdsnikova zena cimen. Fukari Valeria szinte talanyosnak nevezi azt, hogy miert is nem adtak ki a muvet ujra magyarul, miutan 1964-ben, Madach halalanak szazadik evforduldja alkalmabol a Het folytatasokban kbzblte, es az olvasok levelekben kertek a megjelenteteset. L. Kiss Ibolya a konyv mottojaul Madach Imre-idezetet valasztott: „Konnyu itelni a feliiletesnek, / De mily nehez, ki a szivet kutatja”. 3 5 Scheda Maria, L. Kiss Ibolya: Az asszony tragediaja, Bratislava, Tatran, 1966. Irodalomtorteneti Kozlemenyek, 1968/6, 722. 3 6 L. Kiss Ibolya, Erzsi tekintetes asszony, Madach Irodalmi Tarsasag. Budapest, 2004. http:// madach.hu/old/eletrajzok/LKiss%20I.%20Erzsi%20tekintetes%20asszony.pdf 3 7 L. Kiss Ibolya, Erzsi tekintetes asszony, Bard Ferenc es ha, Budapest, 1942.

Next

/
Thumbnails
Contents