Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Kosztrabszky Réka: Irreális színterek. A térviszonyok és az emlékezés kapcsolata Szabó Magda Katalin utca című regényében (tanulmány)
letrejovd hatarhelyzethez kotodik, mely tovabb fokozza az elszigeteltseg es kitaszitottsag erzeset, mivel az Elekes-csalad es az ornagy hazanak kertjet elvalasztd kerites palankjat a titokba be nem avatott Blanka visszaerositi, igy a menekiileskeptelen lanyt a haz elott orkodo katona leldvi. Az idd ciklikussagat, a kor-jelleget, az onmagaba visszatero teret es idot a regeny tobb mozzanata is kiemeli; ebben fontos szerepet jatszik peldaul a mar emlitett korjatek, melyben Iren es Balint valasztasai „elorevetitik a jovdt”, illetve az egybekelesuket is egy elkeriilhetetlen, mindenkeppen bekovetkezo esemenykent lattatja Henriett szemszoge. A jatek es a ciklikussag kozti kapcsolat mutatkozik meg a Katalin utca egykori lakoinak kenyszeres emlekidezeseben, valamint Blanka szeretteinek es ismeroseinek szerepjatekok altali megidezeseben is. De a leglenyegesebb mozzanat a regeny utolso fejezeteben mutatkozik meg, melynek soran az ujjaepiilt Katalin utcaba az orok iijrakezdes ertelmeben olyan lakok koltoznek, akiknek alakjai visszatiikrozik az 1934-ben idekdltozdtt csaladtagoket, s ujjaelesztik/folytatjak az egykori lakok altal keresett es vagyott eletet, vagyis a mu a megismetelhetdseg lehetosegevel er veget. A fentiek ertelmeben a Katalin utca vilagat egy olyan, bahtyini ertelemben vett kronotoposzkent ertelmezhetjiik, melyben az idd es a ter elvalaszthatatlan egysege mutatkozik meg, s mely csak a buntelen eletet elo Henriett szamara valik fizikai ertelemben is felepithetove, hiszen a tobbi, meg elo es iddsodo szereplo minden igyekezete ellenere sem kepes letrehozni az elveszett Eden mentalis kronotoposzat. A ter azonban nemcsak ebben a tekintetben tolt be fontos szerepet a narrativaban, hiszen a let es nem-let hataranak kifejezojekent is mukodhet, tovabba a teret nyero idobeliseg a szereplok emlekeinek palimpszesztszeru egymasra rakodasat ragadhatja meg.
