Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
latasommal egyezden o maga is azt allitja, hogy Nadas az integralt tudat mukodeset reprezentalja, bar o csak az Egi es afoldi szerelem cimu Nadas-esszere vonatkoztatja meglatasat, miszerint ebben a szerzo „egyuttal meg is valositja a legfontosabb integrativ tudatfazist”. Gebser elmeletenek alapgondolata, ahogy Leopold Heinrich megfogalmazza, az, hogy „a jovo latensen mar mindig is jelenvalo.”27 Nadas regenyenek Parmenidesz-mottoja (Kozos az, ahonnan elindulok: ugyanoda erkezem.” Steiger Kornel forditasa) hasonlo meglatasokat hordoz. A mottot sokan es sokfelekeppen ertelmeztek,28 de a gebseri tudatstrukturak kontextusaban azt sugallja, hogy a kozos (a Sok) es az egyedi (az Egy) Szkiillaja es Khariibdisze koze vetve az emberi ontudat viszonylag szukos kereteken beliil tud mozogni, a szamara adott tudatallapotok, egyeni es kollektiv fantaziak kulturalisan es szemelyesen is meghatarozzak. A regenyben a motto altal kifejezett gondolat egy magikus tudatallapot leirasaban olt testet, amikor David a nagyapa altal kepviselt vallasos rend ellen ugy lazad, hogy a regi homokbanya godreben keletkezo „attetszoen moccanatlan vizu” (III. 651.) tavacska partjan iildozi „pogany ritusa” (655.) soran „az drok alakvaltozas nyomat” (III. 656.). Ahonnan elindul, ugyanoda erkezik, ennyi es nem kevesebb tortenik a regenynek ebben a jeleneteben. Radies Viktoria a „megfejthetetlenseg” talanyaba von-2 7 „Die Zukunft ist im Latenten bereits gegenwartig.” Leopold Heinrich, Globalisierung, 17. 2 8 „Nadast a kozos erdekli, az erzeki tapasztalat es a vagy mukodese, mely bonyolult es ellentmondasos viszonyban all az individualitassal.” Keresztesi Jozsef, „A jeghegyrol”, Magyar Narancs 47 (2005): 4.; „[A]z anamorfikus regeny ledobja magarol a dimenziok kotelekeit, s ha ugy tetszik neki, a vegen nem er veget, hanem akar a Mobiusszalag egyik oldalan megkezdett vonal, folytatodik a feliilet masik olvasatan, majd ha tiirelmesen vezetjiik ceruzankat, megerkeziink a kezdetekhez.” M Toth Eva, „Sikfold magasabol”, Holmi 6. sz. (2006): 802.; „Ez a titokzatos gondolat, amellett hogy a kbrkdrdssegre utal, sok mast is elmond. Talan arrol is szol, hogy a szubjektum onnon letenek narrativ megjelenithetosege illuzid; hogy a megtett ut nem foltetlenul tapasztalatkent epul be a letezesbe; hogy a nem-jelenlevo is ugyanolyan sullyal van jelen a letezesben, mint a megjeleno; hogy a valtozas, az ido csak valamilyen „kdzos”, az interszubjektiv halozat goepontjanak az „eszrevetelen” kereszti.il valik elmondhatova; hogy az igy elmondott is esetleges es bizonytalan, de e bizonytalansag ellenere se lehetseges a korbol vald kilepes.” Bakcsi Botond, „Kaosz - valosag - oriiltseg avagy az elagazo tortenetek halozata”, Korunk 3, 8. sz. (2007): 104-112., 106-107.
