Irodalmi Szemle, 2020

2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Kosztrabszky Réka: Monológ, élettörténet és temporalitás Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány)

giailag nehezen hihetd, hogy valaki sajat maganak mondja el a sajat elettortene­­tet”,32 ezert az ilyen elbeszeloi helyzetet egy konkret cel - peldaul nyilvanos gyonas vagy onigazolas - kituzese tehet hihetove. Az oneletrajzhoz azonban hozzatarto­­zik a kronologikus jelleg, melyet a gondolatok szabad kibontakozasanak egyetlen, am annal jelentosebb akadalyanak tekinthetiink, hiszen - mondja Cohn - a valodi belso monolog soran a mult esemenyeinek iddbeli sorrendje alarendelodik a jelen ideju emlekezes idobeli sorrendjenek.33 Az dneletrajzi monolog - szemben az dn­eletrajzi elbeszelessel - elveti a realista eldadasmodot, vagyis az elettortenet felide­­zese egy ilyen mufaj eseteben nem irasos tevekenyseghez (naplo- vagy emlekirat­­iras) kothetd. Ebben az utobbi vonasaban osztozik az emlekmonoldggal is, mely „tipologiailag pontos keresztezodese az dneletrajzi monoldgnak es az emlekelbe­­szelesnek”,34 ami abban nyilvanul meg, hogy a monologikus eldadasmodot btvozi az emlekelbeszeles akronologiajaval, tovabba az emlekmonoldgban „az emlekezet altal felidezett esemenyek csakis egymashoz, nem pedig a nema beszedhelyzetig nyuld kronologikus idofonalhoz kapcsolddnak”.35 Korabban megallapitottuk, hogy a regeny egy mufaji ertelemben vett belso mo­nolog, melyet a gondolatok es emlekek asszociaciok altali kibontakozasa, valamint az elobeszedre jellemzo fordulatok jellemeznek, s hogy bar cselekmenye tulnyomo­­reszt a multban jatszodik, a nema beszedhelyzet esemenyei is rogzitesre keriilnek es reflektalodnak a fdhosno altal, tovabba a kiilonbozo utalasok alapjan az elbesze­ldi szituacio terbeli es iddbeli koordinatai is meghatarozhatoak. Mindebbol kovet­­kezik, hogy a mu nem tekintheto tiszta emlekmonolognak, hiszen nem kizarolag a mult esemenyeit rogziti. A szoveg tiszta dneletrajzi monologkent valo besorolasa pedig annak ellenere is nehezsegekbe iitkozik, hogy az elettortenet elbeszelese egy­­felol rendelkezik egy konkret - am lenyegeben implicitnek tekintheto - cellal, hi­szen nem egy irasos tevekenyseg nyoman jott letre, s a regeny narrativaja osszesse­­geben akronologikusan szervezodik. Raadasul - mint ahogy arra mar az idosikok elkulonitese soran utaltam - az elettortenet elbeszeleset kozvetleniil megelozi az emlekidezo helyzetet megelozd orak, illetve napok esemenyeinek felidezese, s a na-3 2 Cohn, i. m„ 151. 3 3 Uo., 151. 3 4 Uo., 153. 3 5 Uo., 155.

Next

/
Thumbnails
Contents