Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Kosztrabszky Réka: Monológ, élettörténet és temporalitás Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány)
11. A monolog formai sajatossagainak tisztazasat kovetoen figyelmunket a mult es emlekezet osszefiiggeseire kell iranyitanunk, hiszen a mu emlekidezesei azert birnak kulonos jelentoseggel, mert az emlekidezoi helyzetet megeldzoen mar minden fontos esemeny lezajlott, ezert a cselekmeny egy visszatekinto perspektiva altal konstrualodik. A regenyszoveget a fdhosno hangjanak es nezopontjanak valtakozasa, kettossege jellemzi. Alapvetoen a monologizalo Eszter hangja meghatarozd, azonban a perspektiva az altala elbeszelt esemenyektol fuggoen valtozik; hoi a gyermek, hoi a Ratal lany, hoi pedig a Lorinc szeretojeve valo nd szemszogebol latjuk az esemenyeket - azonban ezekbe az elbeszelo hangja is belesimulhat s ez a technika egyfelol onvizsgalatra nyujt lehetoseget, masfelol az egyes idosikok kozti oszcillaciot teremti meg. A kovetkezokben ennek az oszcillacionak a sajatossagait, illetve az altala letrehozott idoszerkezetet vizsgalom meg alaposabban. A mu idoszerkezete kapcsan az eddigi ertelmezesek harom idosikot kiilonitettek el; (1) a gyermekkor, (2) a kozelmult (mely Eszter Lorinccel valo kapcsolatat mutatja be), illetve (3) az elbeszeles jelenenek iddsikjat. Ez a felosztas annak koszonhetd, hogy az elemzok a mult felidezesenek aktusat kizarolag ahosszabb es elettortenetileg meghatarozd idoszakok elbeszelesehez (gyermekkor es egy szerelem kibontakozasanak tobbeves tortenete) kapcsoltak, es figyelmen kivul hagytak, hogy a multidezes egy ezeknel lenyegesen rovidebb, am annal fontosabb idoszakra is kiterjed, ezert meglatasom szerint egy negyedik idosik elkulonitesevel meg pontosabban felterkepezhetove valhat a regeny idoszerkezete - ez nem mas, mint a regeny tortenetidejet/emlekidezesi helyzetet megelozd ket nap, illetve orak esemenyeinek idosikja. Ennek az idosiknak a beiktatasat azert latom indokoltnak, mert olyan esemenyeket es mozzana-