Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Szávai Dorottya: Kertész tekintete az elégikus kertészről (vázlat)
a vallasi-kulturalis identitas hianyat, egy hianyalakzatbol epiti fel a nyelvet es az elbeszeld narrativ azonossagat. Kertesz irodalmi nyelve kiilonfele hianyokbol, negativitasokbol felepiilo nyelv. Az elbeszelhetetlen elbeszeleset a Sorstalansagban egy negativ alakzattal, az ironiaval oldja meg, a szo kierkegaard-i vagy de Man-i ertelmeben. De errol mar sokat es sokan irtak. Most az a perspektiva foglalkoztat, hogy az effajta hianyalakzatok mennyiben kepezik le az elegiaformat Kertesznel, de legalabbis az elegikus beszedmodot. Ehhez persze ironikus es elegikus viszonyat is szamba kellene venni (e kerdessel fokepp a kortars magyar kolteszet kapcsan korabbi irasaimban tobbszor is foglalkoztam13 ), de jelen tanulmany kereteiben erre nem tudok erdemben kiterni. Az identitas mint par excellence hiany vagy a hiany, a tavollet mint letforma: valahogy igy irhatnank korul Kertesz iroi onmeghatarozasat. A Valaki mas kotet Rimbaud nevezetes kijelentesere tett utalasaval, mottoival es egesz szovegevel mintegy ikonikusan mutat az eletmu szubjektumfelfogasanak lenyegere: „En: ez egy fikcid, amelynek legfoljebb a tarsszerzoi lehetiink” - hangzik az egyik motto, melynek szerzoje maga Kertesz, vagyis a konyv egy autotextualis gesztussal kezdodik. A motto paratextusa ekkent meg egy sokadik melyseget ad az en szitualasanak: Kertesz Imre mint szerzoi en - a motto onidezeseben masodlagosan megidezett en - elbeszeloi en (stb.), aki a Montaigne-motto eligazitasa szerint (is) „magat festi” („mert hiszen magamat festem”) - s mindez egy radikalis alapallitas kereteben: „Az en: ez valaki mas.”, vagyis lenyegileg nem onazonos-en, en is meg nem-en is, megkettdzott vagy kettehasadt szubjektum.14 Akarcsak az elegia szubjektuma, e par excellence onreflexiv, narcisztikus, autopoetikus kdltoi mufaj szubjektuma. Mindez megfeleltetheto tehat az elegiara vonatkozo legujabb nemzetkdzi kutatasok alapveto es konszenzusos meglatasanak, miszerint a mufaj kortars valtozatait a magas foku es eleslato (dn)reflexivitas, az erosen kritikai hagyomanyertelmezes es a metanyelvi jelleg felerosodese hatarozza meg. 2010-es The con-1 3 Vo. Szavai Dorottya: Az elegia visszavag. A kortars magyar elegiarol. Vazlat, Filologiai Kozlony, 2015/1., LXL evf., 73-84.; Szavai Dorottya: „...el is vagyok veszitve, / meg is vagyok talalva”. Az elegia visszatereserol es az elegiko-ironikusrol a kortars magyar kolteszetben. HID 2017/9 (Mufaji identitas az europai irodalmi hagyomanyban, szerk.: S. Horvath Geza - Szavai Dorottya), 72-93. 1 4 Vo. „»(...) ’Tudod, vagy csak hiszed, hogy L. W.-nek hivnak?’ Ertelmes kerdes ez?« (Wittgenstein: A bizonyossagrol.)” = Kertesz Imre, Valaki mas, Magveto, Budapest, 1997,13.
