Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Minden(ki) ugyanott (H. Nagy Péter, Macsovszky Péter, Nagy Hajnal Csilla, Németh Zoltán és Vida Gergely beszélget Hizsnyai Zoltán Minden ugyanott [2019] című verseskötetéről) / HIZSNYAI ZOLTÁN
menyeivel. Ezek szamomra telibe talaljak a Hizsnyai-kolteszet (talan) legalapvetdbb, az identitas keplekenysegere vonatkozd kerdeset. A Tsuszo-versek nem elsdsorban egy alterego szerzemenyei - en magam nem is akkent olvasom oket -, poetikajuk alig kiilonbozik (ha egyaltalan) mas Hizsnyai-verseketol. Ami szamomra leginkabb megragado benniik, az az identitasproblema rendkivuli koncentraltsagu demonstracioja. Ahogy Hizsnyai egy Tsuszo-antologia cimebe emeli az emblematikus sorokat - „legyel helyettem en” akar a sajat osszesenek jeldldje is lehetne I lehetett volna. I Nagy Hajnal Csilla: Amikor a kortars irodalommal ismerkedni kezdtem, emlekszem, Tsuszo alakja (es lehetosege!) mellbevagott. Bizonyos szovegek maguk is, de azt ereztem, hogy a konkret soroknal nagyobb jelentosege van ennek a figuranak, ennek az arnynak, vagy inkabb esernydnek (bar legszivesebben boncasztalt mondanek), amely idon es teren feliil all, ugymond erofeszites nelkiil. Minthogy ezekben az evekben verodott ossze sajat irodalmi csoportosulasunk, a Tsuszo Tudomanyos Akademia (tobbek kozt Hizsnyai Andras, Guzak Klaudia, Csillag Lajos, Czucz Eniko, Voros Gergely es Szalay Zoltan vezenyleteben), mindvegig „latens mentoromnak” tekintettem Tsuszo Sandort, aki affele „minden lehetseges, es ami lehetseges, az meg is tortent, vagy megsem, mert meg az is lehetseges” filozofiaval ruhazott fel a valosag es a fikcio hatarain valo egyensulyozasban. Sokat tanultam tole a veres komolysagrol es a veres komolytalansagrol. I Irodalmi Szemle: Mit gondoltok a Hizsnyai-recepcidrol? Vannak-e hianyossagok, vakfoltok? I H. Nagy Peter: Gergo fentebb utalt arra, hogy a recepcioban tobb vakfolt is kimutathato, itt az ideje, hogy kifejtse. I Vida Gergely: Mindenekelott: Hizsnyairol kivalo szakemberek ertekeztek eddig, a megsziiletett recepcio eleg magas szinvonalu. De ettol meg hianyerzeteink lehetnek... Mufaji szempontbol elsdsorban azokat az ertelmezo, tematizalo, az eletmuvet az irodalmi terben elhelyezo tanulmanyokat hianyolom, amelyekre Peter Hagyomanytdrtenesenek vagy Ardamica Zoran Paradigmavd/tds-kotetenek vonatkozd reszei jo peldak. A recepciot a meg-megszakado beszed jellemzi. Meg recenzio csak-csak, de keves a szakirodalmi visszahivatkozas, csomopontok kijelolese, lereflektalasa. Biztos vannak olyan irasok, amiket nem ismerek, de azert az a sejtesem, hogy nem sok. Persze mindig kerdes, mi a sok vagy keves, de ha a szlovmagy terfeltol es az ide kotheto szerzoktol elvonatkoztatunk, vajon akkor mennyi elemzo tanulmanyt, konferenciatemat, szakdolgozatot kapunk az osszmagyar mezoben. Mar ezek a csupan statisztikainak tuno tenyezok is utalhatnak arra, hogy a felvetett nezopontok kidolgozottsaga sem valik a recepcio tapasztalatava.
