Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Hizsnyai Zoltán: A saját egész (vers) / HIZSNYAI ZOLTÁN
orvenylo csipdmozgasoddal, s most overall) a nedveskes zsebenek legmelyerol halassza eld hajas mancsat, hogy utanad futtyentsen, de te akkorra bekanyarodsz az uj iskola fele. Stirolnek a sracok, ket agban folyik a nyaluk, es csak nekem jut eszembe, hogy valahonnan a tudattalanombol elobanyasszam annak a mara jol bevalt nezesemnek az elokepet, amelyet ellenallhatatlannak kepzelek, s melyben szandek szerint benne van a folenyessegre hajazd kdzdmbossegtdl az alazattal elegy empatiaig es a megkuldnboztetett erdeklodesig szinte minden, de te persze csak egy kunkori hajfurtodet hajtod el a szemedbol kecses kezmozdulattal, es nem is veszem meg eszre, mintha valahogy az egyetemes jelenben is sikeriilt volna reszlegesen lebenitanod az eszlelest, hogy a lenge hajszalfuggony mogul, a szemhejaid kozotti keskeny resbol felem villantod egkek szembogarad, es csak bamullak, beliil mardoso vagytol szorongva, kiviil azzal a kisse meg csiszolatlan, most raadasul fdlottebb eroltetettnek tuno, am epp az ilyen alkalmakra tartogatott arckifejezessel, de mire termeszetesebbe tudna atlenyegiilni arcizmaim poza, te mar a kokadt, napszitta diszcserjek takarasaba keriilsz. Most a gepallomas elott jarsz, ahol fiatal edesanyam tablazatokkal teli dies papirlepedok foie gornyedve konyveli a telephely kombajnosainak munkaegysegeit, es kiilon cetliken kezzel oszt-szoroz, mert majd osszel egy ragcsalgatni valot kereso eger epp zarlatot okozott a felautomata villanyszamologepben, es felszall a fust az aluminiumdntveny boritasu, borondnyi pociksziirke szerkezetbol, es iszonyu egettegerszag csapja meg
