Irodalmi Szemle, 2020
2020/11 - Strickland-Pajtók Ágnes: Magyar bevándorlók ábrázolása a kortárs brit irodalomban (tanulmány)
sem, de igazan angolnak sem. Bar ket generacio valaszt el, megis magamban hordozom a bevandorlo bizonytalansagat...”1 1 „I don’t feel English. I also don’t feel anything else but I don’t feel exactly English. I think I’ve got the insecurity of the immigrant even though I’m two generations away...” Charlotte Mendelson, Invisible Alien, Bookanista, 2013. http://bookanista . com/charlotte-mendelson/ (2017. 10. 18.) Ahol mashogy nem jelolom, az angol szovegek magyar forditasai a sajatjaim. (S.P.A.) A bikulturalis hatteru szereplok a regenyekben a brit es a magyar kultura allando bsszeiitkozesenek megjelenftdi, akik szamara a kint es a bent, az utca es az otthon vilaganak kulonbsegei gyakran feloldhatatlannak tunnek. Ez az orokos dichotomia az abrazolt emigransokat ket kultura koze ekeli, mely pozicio rendszerint a bizonytalan identitas tapasztalatat hozza magaval. A regenyek masik kozos vonasa a meghatarozo varosi kornyezet. Az archetipikus metropolisz legtobbszor London szereplove emeleseben jelenik meg. A varos tehat tobb lesz itt, mint puszta hatter, osszetett, szinte antropomorfikus tulajdonsagokat olt magara, s igy sokszor a szereplok lelkiallapotanak lekepezojeve valik, a belso szorongasnak, vagy eppen ellenkezojenek, a szabadsagerzesnek a megjelenitojeve. Az egyes szereplok perspektivajabol torteno varosleirasok sokszor a belso monologok, vallomasok helyettesitoi, s az elfojtott vallomasok, a ki nem mondott es kimondhatatlan erzesek megjelenitoi lesznek. Az urbanitas elmenye minden szereplo szamara kozos tapasztalat, am ennek megelese igencsak sokretu: nehany szereplo szamara a varos ijeszto, elidegenitett, baratsagtalan terkent jelenik meg, mig masok szamara a sokszinuseg, szabadsag, ujdonsag terepeve valik. S ezzel parhuzamosan: mig nehany bevandorlo konnyeden beilleszkedik az uj orszag mikrokornyezetebe, addig masok szamara ez a folyamat fajdalmas es lemondasokkal teli. Elso feltetelezesunk talan az, hogy a beilleszkedes kepessege egyenesen aranyos az orszagban eltoltott idovel, s hogy akik regebben erkeztek, vagy esetleg mar a befogado orszagban sztilettek, kevesbe kiizdenek a sehova sem tartozas erzesevel, mint a frissebben erkezett elso generacios bevandorlok. A vizsgalt narrativak azonban ellentmondanak ennek a hipotezisnek: tobb masod-, sot
