Irodalmi Szemle, 2020
2020/11 - Baka L. Patrik: Az alternatív történelem műfja a fizika és a történettudomány tükrében (tanulmány)
hid iizemeltetdje (sic!) lehetett volna, nos, ketsegkivul olyan alternativ univerzum, amelyert sokan „ideat” is aldottak volna Alekszander Kerenszkij elnokurat. Az Andrew Roberts altal szerkesztett munka jol megirt es jol valogatott, szorakoztatd, de egyszersmind elgondolkodtato vallalkozas is. Hiszen a szerzogardajat alkoto szaktorteneszek reven bizonysagat adja, hogy az utak, amelyeken nem mentiink vegig mily szerteagazoak is; hogy a mult, amit sokan oly magatol ertetodonek tekintenek, valojaban megis csak egy hajszalon mult. Az iranyzathoz valo torteneszi viszonyulas azonban nem olyan egyoldalu, mint azt a Mi left volna, /itz... ? sejteti, hiszen korantsem mindegy, hogy milyen tortenelemfelfogas felol tekintiink magara a kerdesre; a pluralis szemleletmdd nem minden ideologia szamara elfogadott. [A kontrafaktualis] gondolatmenet termeszetesen melyen felhaboritja a whigeket, marxistakat, deterministakat, valamint mindenki mast, aki abban a hitben el, hogy valamifele Vegzet, vagy Sors, vagy Gondviseles iranyitja az ember eletet.32 Alternativ tdrtenelemrol beszelni olyan kozegben, ahol a mult ertelmezesenek csak egyetlen lehetseges es egyszersmind elvart modja van, meddo vallalkozas, s meg olyan helyzetekben is kell hozza bizonyos mereszseg, ahol a hatar ket oldalan tanitanak meroben mas tortenelmet, hiszen ott epp az emlegetett leleplezo funkcio es jelleg jelenti a kockazatot. A torteneszek egy resze tudomanyteriiletukre nezvest raadasul destruktiv elemkent tekint az allohistorizmusra, hiszen az nem csak az „egy tortenelmi igazsag” elvet, de a tortenettudomanyt magat is megingatni latszik. Az iranyzatban rejlo lehetosegek felfedezese vitathatatlanul szabadabb vilaglatast igenyel. Annak legfobb gatja, hogy a tortenesztarsadalom a torteneti vizsgalodas ervenyes agazatakent tekintsen az uchroniakra - legyen szo filmes, irodalmi, esetleg egyenesen torteneszek altal jegyzett essze vagy tanulmany alapu gondolatfutamokrol -, megis maga a megkeriilhetetlen szerzoi jelenlet es szubjektivitas. Ezen feliil sokuk tiszteletlensegkent, vagy egyenesen szelsojobboldali revizionista eszmek felkaroloikent ertekeli a nacik gyozelmet tovabbgondolo allohistoriakat, noha esetiikben a legnepszerubb divergenciapontrol van szo.33 3 2 Andrew Roberts (szerk.), Mi lett volna, ha...? [fejezetek a meg nem tortent vilagtortenelembol], 8. 3 3 Vo. Rosenfeld, The World Hitler Never Made, 5.
