Irodalmi Szemle, 2020
2020/11 - Baka L. Patrik: Az alternatív történelem műfja a fizika és a történettudomány tükrében (tanulmány)
hogy az allohistorikus regenyek vilagai csakis a mi, evilagi elemzeseink es horizontunk felol masolatai valaminek - sajat univerzumunknak, mert erre tekintiink kikezdhetetlen kiindulasi horizontkent -, viszont ha az Everett-elmelet igaz, ugy ezek egyike sem lesz szimulakruma egy masiknak, hiszen egyenranguak. A kvantummechanika altal feltetelezett/igazolt parhuzamos vilagok tehat - ezek az „osztodas utani amobak” - a klapcsiki modellek egyikebe sem sorolhatok be, mert a meglevo harom csak innen, a mi vilagunk felol nezve telitodik a neki szant tartalommal. Joi lathato tehat, hogy a modell bovitesere van sziikseg, melynek ujonnani, negyedik sarokkove az alternativ-modell kell legyen. Itt erdemes egy rovid kiterdt tenniink az iddutazason alapuld alkotasok fele, melyek az uchroniak kozeli rokonaikent tetelezhetok, hiszen ugyanazon tudomanyos tezisek menten szervezodnek. H. G Wells Az idogep17 (The Time Machine) cimu opusa ota a popkulturat atszovik az iddutazason alapuld tortenetek, melyek idorol alkotott kepe bar szorakoztato, a tudomanyos tenyek felol nezve teves. A szerzok hamar szembesiilnek azzal a veszellyel, hogy az idoutazas komoly rahatassal birhat a tortenelemre, a kvantummechanika szabalyaival nem szamitd konstrukciok pedig kvazi kivetel nelkul elhibazottnak mondhatok. Persze nem minden idoutazasos regeny koveti el ezt a hibat. 17 H. G. Wells, Az idogep = Uo - Egon Friedell - K. W. Jeter, Utazasok az idogeppel, ford. Koncz Eva, Ruzitska Maria, Morvay Nagy Peter, Budapest, Mora Ferenc Ifjusagi Konyvkiado, 1990, 5-95. A kotetben szereplo masik ket iras Wells muvet gondolja tovabb, annak kvazi folytatasa. 1 8 Stephen Baxter, Idohajok, ford. Hidy Matyas, Metropolis Media, Budapest, 2012. 19 Uo., 300. Stephen Baxter muve, az Idohajok18 (The Time Ships) - ami Wells opusanak tulajdonkeppeni folytatasa - egy olyan tudomanyosan is vedheto konstrukciora epit, miszerint az idoben valo utazasok nyoman a tortenelem folyamatosan parhuzamos valtozatokra szakad szet, melyek kozt a sorsfordito dontesek meghozatalaval a kommunikacio lehetosege is megszakad. Nem kerulhetjiik el, hogy bele ne avatkozzunk sajat multunkba. Minden lelegzetunkkel, minden kivagott faval, minden megbit allattal uj vilagokat teremtiink a sokasagban. Ennyi az egesz. Ez elkeriilhetetlen!19 Latni kell, hogy az imenti idezet egyszersmind az alternativ tortenelmi narrativa alapgondolata is. A parhuzamos vilagok lete tovabba feloldja az idoutazas kapcsan gyakorta emlegetett paradoxonok mindegyiket, peldaul a nagymama-paradoxont, melynek alapvetese, hogy ha valaki a multba utazva megoli valamelyik nagysziilejet, ugy meg sem
