Irodalmi Szemle, 2020
2020/11 - Baka L. Patrik: Az alternatív történelem műfja a fizika és a történettudomány tükrében (tanulmány)
egyetlen ego vagy kihunyt gyertya, addig a szemlelteteskent bevont konyv elso es utolso oldala kozt mar egy robbano napnyi... csillagnyi kiilonbseg is fennallhat. Az allohistorikus zsaner tudomanyos alapjat biztosito kvantummechanikan beliil a kvantumos sztiperpozicidvtd rezonal egyutt Hugh Everett sokvilag-elmelete (many-worlds interpretation [MWI]) is, melyet az amerikai fizikus 1956-ban tett kozze. Eszerint egy multiverzumban - ami szamos, parhuzamosan letezo, egymastol fuggetlen univerzumbol all (amelyek egyike a mi univerzumunk) - egyutt jelenik meg a kvantummechanika altal megengedett osszes lehetoseg.1 11 Az elmelet ertelmeben tehat a parhuzamos vilagok itt liiktetnek a szomszedsagunkban, s mindazon esemenyek, melyeknek tobb lehetseges kimenetele van - kvazi az oszszes esemeny -, ezek valamelyikeben meg is valosulnak. 1 1 Vo. Hugh Everett III., The Many-Worlds Interpretation of Quantum Mechanics - The Theory of the Universal Wave Function = http://www.pbs.org/wgbh/nova/manyworlds/pdf/ dissertation.pdf 1 2 Timothy Ferris, A vilagmindenseg. Mai kozmoldgiai elmeletek, ford. Markus Janos, Budapest, Typotex, 2011, 294.; 305. 1 3 Az elmelet egy masik parafrazisatlasd:H.NagyPeter,Asokvilag-elmeletfilmesalkalmazdsai, Opus, 2012/6, 49. [Everett] abbol a meghdkkentd elofeltetelbol indul ki, hogy az egesz vilagegyetem minden meresi tevekenyseggel ketfele oszlik, az egyikben areszecskek a mert tulajdonsaggal rendelkeznek, a masik vilagegyetemben pedig a masik lehetseges allapotot veszik fel. [...] Ez a megkozelites kiilonosen akkor latszik esszerunek, amikor Richard Feynman „tortenelmek dsszegzese’-modszerevel kombinaljak; ebben a megkdzelitesben azonosnak tekintik a hullamfuggveny valoszinusegeit azokkal a kulbnbozd lehetseges esemenyekkel, amik a kozmikus tortenelem soran fellephettek, de megsem leptek fel (vagy legalabbis abban a vilagegyetemben nem, amit mi megfigyelunk).12 A mindennapjaink minden egyes masodperceben ott huzodo alternativak reven ilyenforman ujabb es ujabb parhuzamos vilagok alakulnak egy lenyegeben vegtelen szamu parhuzamos univerzumbol allo multiverzumot hozva letre. A sokvilag-elmelet alaptetele ugyanis az, hogy valahanyszor a vilagegyetem egy kvantummechanikai donteshelyzetbe, a mar emlegetett divergenciaponthoz jut, mindannyiszor megduplazddik.13 Az Everett-fele tezis igy tamasztja ala a lehetseges valdsagok - maskent kontrafaktumok - letezeset.
