Irodalmi Szemle, 2019

2019/10 - Rudaš Jutka: A két kultúra kontextusában formálódó művek sajátosságai (tanulmány)

A Kinek Eszak, kinek Del cimu konyv a repedesek es hianyok kozott vegignyu- 16 folyamatos, fiktiv tortenelmi kepet tar elenk, felidezve a kulturak harmonikus es diszharmonikus mintazatat. E kiilonbozosegre valo utalas funkcidja mintha az lenne, hogy nem engedi meg a nemzeti tortenelemnek, hogy csupan dnmaga szemebe nezzen, hanem segitsegiil hivja a pluralitas szabad jatekat. „Mert a tortenelem es a nyelv hataran, a faj es a nemi szerepek peremein elve vagyunk olyan pozicioban, hogy a koztiik levo kulonbsegeket egyfajta szolidaritasba forditsuk at.”13 Vagy ahogyan a konyvben is megidezett Ivo Andrictol, a terseg Nobel-dijas, horvat gyokeru szerb (?) irojatol hangzik a fantasztikus megallapitas, mely szerint senki sem tudja, aki nem tapasztalta meg. „Mit j elent ket vilag peremen sztiletni es elm, egyiket is, masikat is megismerni es megerteni, anelkiil azonban, hogy valamit is tehetnenk azert, hogy ez a ket vilag megmagyarazza egymast, es kdzeledjek egymashoz - Nos, azt hiszem, ez az oriasko tudja. Olvasas nelkiil is. Mikent azt is tudja remekiil, hogyan kisert a mult.”14 Pontosan ezert vet szeles pillantast arra az elbeszelo, hogy „mi emberek (oh, igen, mil), hogyan neziink ki egymas tiikreben”15 illetve ugy jeleniti meg e terseg kvazi-tortenetet, hogy azt a „meg meg nem erintett dan utazo is megertse, sot, netalan itt-ott elhintett csipetnyi humor reven elvezhesse!”16 A konyv ezert idobeli osszefiiggesbe illeszti a tobb forrasbol kipuhatolt tenyszeru informacidkat es jelentesteljes torteneteket, „a torteneti tudas gyakorlati elevensegenek forrasait jelento erzeki szemleletet es a kepi bemutatas erejet vonatkoztatja a torteneti abrazolas kognitivtartalmaira.”17 Balazs tehat a forrasanyagbol azt a kidolgozott tudaskeszletet csatolja a sajat tapasztalatahoz, melyben sajat tortenelemtudasa el, s e „nepek litkeresztezodeseben, rogtonzott varotermeben”18 torteneti kulturajanak mozgasa zajlott/zajlik. Individuumokat es csoportokat helyez el vilaguk idobeli valtozasaban, es ebben a dimenzioban bontakoztatja ki a terseg tarsadalmi es tortenelmi eletet.

Tolnai, Vegel es Balazs konyveinek egyik legnagyobb erenye, hogy a szerteagazo kulturalis alakzatokat es tarsadalmi folyamatokat ugy mozgatjak, hogy ezek

1 3 Homi K. Bhabha, DisszemiNacio. A modern nemzet ideje, tortenete es hatarai = Thomka Beata (szerk.), A kultura narrativai [„Narrativak 3.”], Budapest, Kijarat Kiado, 1999, 118.

1 4 Balazs, i. m., 45.

1 5 Balazs, i. m., 99.

1 6 Balazs, z. m., 99.

1 7 Jorn Rusen, A tortenelem retorikaja = Thomka Beata (szerk.), A kultura narrativai [„Narrativak 3.”], Budapest, Kijarat Kiado, 1999, 45.

1 8 Balazs, i. m., 104.