Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Ariana Fabiszewska: A transzkulturalizmus traumái Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében(tanulmány)
muvek nagyszeru lehetoseget nyujtanak arra a nem eloiteletes, hatekony es konstruktiv kommunikaciora, amely soran az alarendelt megertese kialakulhat.28 2 8 Gayatri Chakravorty Spivak, Scattered Speculations on Geography, 2014. 2 9 Zsadanyi Edit, „Szora birhato-e az alarendelt?”: Subaltern elmeletek es Rakovszky Zsuzsa: A hulldcsillag eve cimu regenye, Tarsadalmi Nemek Tudomanya, 2018/1., 101., http://tntefjournal . hu/vol8/iss 1 /zsadanyi.pdf 3 0 Wojciech Kuczok, Gnoj. wydawnictwo W.A.B., Warszawa, 2003. Az idezet forrasa: https:// polinst.hu/node/4689 (Ford. Tamas Zsuzsa) 3 1 Adam Michnik, Az eltiint ertelem nyomaban, Beszelo, 2005/9., http://beszelo.c3.hu/cikkek/azeltunt- ertelem- nyomaban Borbely Szilard regenye a kommunista rendszerben jatszodik, es a mu esemenyei a gyermek nezopontjan keresztiil jutnak el az olvasohoz. A kortars magyar irodalomban nem szokatlan eljarasrol van szo, a cselekmenyt kozvetleniil a gyermeknarrator szemszogen keresztiil latjuk: Dragoman Gyorgy A feher kiraly (2005), Barnas Ferenc Kilencedik (2006), Nemeth Gabor Zsido vagy? (2004), Bartis Attila Nyugalom (2004), Kukorelly Endre Tiindervolgy (2003), Garaczi Laszlo Pompasan buszozunk (2001), Toth Krisztina Vonalkod (2012) cimu kotetenek elbeszelesei, Rakovszky Zsuzsa A hullocsillag eve (2005). Ezekben a miivekben a gyerekek alarendelt hosok, akik beleszulettek a rendszerbe, szamukra ez az egyetlen ismert vilag. A gyermekszereplok hozzaszoktak a diktaturahoz es ezert termeszetesnek veszik a szornyusegeket, amelyeket tapasztaltak. Ha szokatlan vagy negativ tapasztalat eri oket, kepzeletiik segitsegevel probaljak feldolgozni. Mindegyik regenyben azt sziikseges hangsulyozni, hogy a gyermekszereplok nem gondoljak at es nem vonjak ketsegbe sajat elethelyzetiiket, nem ertelmeznek es reflektalnak, egyszeriien csak maradando allapotnak tekintik.29 Maskeppen fogalmazva, ezek a muvek lathatova teszik a lathatatlant, elmondhatova teszik az elmondhatatlant, pontosabban azt mondjak el, amit a szereplok nem tudnak kimondani. Erdemes itt egy kortars lengyel regenyre utalni, amelynek cselekmenye szinten a kommunista diktatura alatt jatszodik, es az esemenyeket a gyerek nezopontjan keresztiil jelenfti meg. Wojciech Kuczok a Buz cimu regenyeert 2004-ben a legfontosabb lengyel irodalmi dijat kapta - a Nike-dijat. Ez egy „antibiografikus” tortenet, es amint az iro elismeri, „csupa olyasmirol irtam benne, amire nem emlekszem. Visszateres kedvenc temamhoz, a csaladi elet pszichopatoldgidjahoz.’”’0 Adam Michnik Az eltiint ertelem nyomaban cimu tanulmanya szerint Kuczok „a »csaladi pokol«, vagyis egy atlagos videki lengyel csalad tortenetet meseli el a konyveben. De ebbol a latszolag realista nevelodesi regenybol mintha Balzacot vagy Flaubert-t olvasnank, kepet kapunk az orszagrol, pedig nem szivesen beszelnek rola honfitarsaink, nem szivesen gondolkodnak ezen, inkabb hallgatnak.”2 3 ' A Buz vilaga elkepzelhetetlen brutalis, nagy eszmek, szeretet vagy egyiitterzes nelkiil. Az apa az eroszak eszkozevel neveli a fiat, a lovaglopalca mindennapi tanitoeszkoz. Ezzel a palcaval az dreg idomitja a fiatalt, igy vezeti le fesziiltseget
