Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Sokacz Anita: Onnan néznek ; Porcelán, este (versek)
SOKACZ ANITA ONNAN NEZNEK Visszateres az obszervatorium iilesere, felkerekedik a bolygo, lejatssza orok mozgasat. Rajta valakit eppen koriildudol az erd, de nehezen lepdel, majd megall. Valaki leiil melle egy teara, kettore maradnak masok, de a szivhangok egyszer csak olyan beszedesek, az atlatszatlan testek arnyekai erintesekre vetiilnek. Gyorsan szettorik terdiikon, mi a figyelembol kinott. Ott viszi ki-ki a magaet, amit lopott: igy legyen mas az ove. Derek hajlik, es mint adventi koszorun a gyertyak, az ajulot kdriilalljak. Te legyel a fekete baranyka, latod, a tuloldalon a templom epp elfordul. Ide bocsatott, te oda bocsass meg, meresben csusznak el a szepek, nem fulladsz tobbe varatlan holdfenybe. Apaly van, ilyenkor a vizbe dobott csomagokat meg viszi egy hullam. Ott fekve, elsapadt szajjal, mondd, mit kivansz? Legyen mindenkinek hosszu repulese.
