Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)
megengedik az dnreflexiokban gazdag, ironizald eloadast. Gvadanyi (amellett, hogy elsdsorban szdrakoztatni, sot mulattatni akar) tanulsagokat kozvetit, amelyek szukebb perspektivaja ellentmondasban latszik lenni az „abrazolt targyiassaggal”, amely a cselekmenyt az oneletrajzhoz tapadassal igyekszik tovabbmozditani. Gvadanyi (emlitettem) azzal igyekszik muve valoszinusithetdseget elfogadtatni, hogy belep a tortenesekbe, nemcsak Ronto Palt ismeri regrol, hanem Nagyszombatban egy vendegloben Benyovszkyval is eltolt annyi idot, hogy a tortenet reszleteivel megismerkedjek. A talalkozasrol prozaban kapunk rovid beszamolot, ekkeppen a „szemelyes” hitelesseg erositi az elbeszelo „hu” eloadasat. S bar az elbeszelo koltemeny jatekossaganak is hasznalna e szerzoi fogas kihasznalasa, a prozai betetnek nem lesznek kovetkezmenyei, inkabb a joindulat megnyerese (captatio benevolentiae) retorikajaval el Gvadanyi - az olvasok meggyozese erdekeben. Ennek ellenere a kettos tortenet elbeszelese (Ronto Pale es Benyovszkye), melyekbe mas tortenetek is bekapcsolddnak, j61 illeszkedik a korszak regenyalakzatai koze (annak ellenere, hogy a verses forma nem mellekes, es a kor magyar izlesenek kivaldan megfelel). Ehhez jarul, hogy igen elterjedt regenyalakzatok elemeit szinten fdlfedezhetjiik Gvadanyi muveben, peldanak emlitenem az utazasi regenyt, az azzal rokon allamregenyt, amely az utopiakra jellemzo tenyezokkel gazdagodhat. Csak ismetelni tudom: Benyovszky oneletrajzaban ott rejtdznek ezek az alakzatok, a feldolgozasok soran - megtartva az „eredeti” tortenetet - egyik-masik lehetoseg hasznosul. A korszakot attekinto vizsgalodas a tavolabb elhelyezhetd szerzdk bizonyos muveivel, Voltaire-eivel vagy Hallereivel rokonithatja a Benyovszky-tortenetet, ilyen modon nem feltetleniil a fdszerepldhoz kotve, Benyovszky eletenek epizodjaibol regenyes format alkotva, egy hosnek, egy kopenek es egy pasztornak torteneterol szamot adva, hangsulyozottan szepirodalmi formaba ontve. A Benyovszky-narrativa teljesen megfelelt a felvilagosodas racionalis gondolkodasara epito, az ember onteremteset es a vilaggal szemben elfoglalt kritikai allaspontjat megdrdkiteni kivant, a XVIII. szazadban nepszerusegre szert tett irodalomnak, amelyben a cselekmenyes tortenetfejlesztes es az eletmodra, a kormanyzasra, a tarsas viszonyra iranyulo filozofiai fejtegetes egymast kiegeszitve kapott helyet. A tavoli orszagokba tett utazas, illetoleg a kiilonfele okokra visszavezetheto viszontagsagok olyan vilagokkal, eddig ismeretlen vagy kevesse ismert letezesi formakkal, helyzetekkel szembesitettek az utazokat, amelyek modot adtak arra, hogy ujra lehessen gondolni mindazt, amit allamrol, tarsadalomrol, szemelyisegrol, eletvezetesrol valaha megfogalmaztak vagy korvonalaztak, felul lehetett vizsgalni a filozofiai vitakat a termeszetes versus civilizalt eletforma elonyeirol, hatranyairol; tovabb lehetett irni azt, ami az irodalombol mar ismeros lehetett: a jo vadembertol az eszmenyi allam kepzeteig. Benyovszky latogatasai a tavoli Kelet szigetein, allamaiban, ottani szembesulesei szokasokkal, eletrenddel magukba rejtettek a felvilagosodas
