Irodalmi Szemle, 2019

2019/9 - Lázár Bence András: Via humanitatis ; A fajok eredete ; Keringő ; Egy sugárút visszapillantója ; Ön-élet-rajz ; Hogy hogyan (versek)

EGY SUGARUT VISSZAPILLANTOJA

Azt hiszem a kerek nyoma a frissen esett hoban, azt hiszem a konyhan, fiatal lanyok hullamosra azott ujja,

azt hiszem, hogy majd mulik, aztan egyben epul, azt hiszem, mint harapas az alkaron, ahogy kekiil,

azt hiszem a nap vegen, hogy egy egyszer csak ataludt ora, azt hiszem, hogy most soha tobbet egy sugarut visszapillantoja.

Es azt hiszem igy gondolni majd terad, es azt hiszem, hogy elhajlok majd benned mint gyemant-nyugalmu tavakban a nad.

De azt hiszem, hogy ujra tel van, hogy egy nyar az ocean hullamaiban, hogy majd a hegesedes vegen, ahogy majd eltorok, mint nad a tavak szelen, es nem tudom mi lenne ha majd mulna, ahogy a kijelzon az a sok kurva ora.

De tudom, hogy most soha, soha tobbet:

egy sugarut visszapillantoja.