Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Mint egy utazás: A „Juhász Ferenc 90” című konferencián elhangzott beszélgetés szerkesztett változata (résztvevők: Bajtai András, Magolcsay Nagy Gábor, Nagy Márta Júlia, Sirokai Mátyás; moderátor: Nemes Z. Márió) / JUHÁSZ FERENC
Egyszer arra vallalkoztam, hogy vegigmegyek szoros olvasassal a muvon, es kozben ollozgatok, vagdosok belole, vagyis kulonbozo kis kivagatokat keszitettem, egysorostol a hosszabb szovegdarabokig. Ugy ereztem, ezek onalloan is megallnak a helyiiket, egyfajta szemelyes olvasatta allnak ossze a Halott feketerigdrol. I NZM: Ahogy hallgattalak titeket, az tunt fel, hogy szinte mindannyian utaltok a Juhasz Ferenc-konyvtargyakra is. Ezeknek a konyvtargyaknak is van egy materialis erzekisegiik, hiszen a Halott feketerigo nem egyszeruen a szoveg hosszaval, virtualis kiterjedesevel, hanem azzal is hat rank, hogy egy monumentalis, kodexszeru kepzodmeny. Tehat konyvmukent is lenyugoz. Erdekes, hogy itt maris jelen van az, ami a Juhasz-olvasas soran allandoan kisert bennunket, az anyagorom elkeveredese a szovegorommel. Szamomra ez annyira atiito, hogy az elso Juhasz-elmenyemet nem is a szellemi, hanem inkabb a kamaszkori polimorf perverz szexualis elmenyeim koze szamitom. Ehhez kapcsolddik az exkluzivitas, a tabu es a titok hatarsertese, hiszen a Juhasz-kotetek, amelyek egyebkent hatalmas peldanyszamban jelentek meg, es eljutottak minden iskolai konyvtarba, de meg a csaladi konyvespolcokra is, szamomra mindig olyasmit jelkepeztek, amire Andras is utalt, a nagybetus Komolyat, valami szakralis-erotikus Titkot. Amibe bele kell avatodnod, ami egyfajta metamorfdzishoz vezet. Maig erzem peldaul a Szent tuzozon regei-nek illatat, emlekszem a papir erintesere, vagyis egyfajta madeleine-elmenykent is mukodik. A kolteszet megsziintethetetlen erotizmusanak tapasztalata, mely a gyermekkor erzeki vilagzabalasaval, vilag-koitalasaval irodik egybe bennem, fejlddott aztan a Juhasz-komposzt projektjeig. Utolag reflektalva a dolgot, az olommergezes lehetosege konceptualisan fontos volt, hiszen a posztdigitalis irodalomfelfogasban alapveto, hogy a betunek lijra halalossa kell valnia, ha vissza kivanjuk vezetni a testhez, de amugy nehany amerikai eat-art specialista tanacsara gondosan szurtiik a komposztot a folyamat minden fazisaban. A tovabbiakban arrafele terelnem a beszelgetest, hogy vajon mi a kiilonbseg abban, ahogy a mi generacionk olvassa a Juhasz-eletmuvet? Folytathatonak velitek-e valamilyen perspektivabol ezt a kolteszeti projektet?
