Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Horváth Márk és Lovász Ádám: Juhász Ferenc leendései (tanulmány) / JUHÁSZ FERENC
vannak eme stadiumban. A helyzet meg nem annyira sulyos, hogy ne fordulhatnank vissza. Minden olvasat maga donti el, hogy a teljessegnek milyen fokat kivanja elerni. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a viragnevekkel valo jatek is egy munkaeszkoz, amely a „mikroreszekig” valo szettagolast hivatott eldsegiteni.27 Keptelenseg megalljt parancsolni a reszletezodesnek, akkor sem, ha nagyon is jol tudjuk, hogy mindennek taszitas es vagytalansag lesz a vege. Egy kellemes reszlet utan maris kovetkezik valami meglepo, sot egyenesen gyomorforgatd, olyannyira, hogy mar-mar kellemesse valik. De a soron kovetkezo undorkeltd reszletet maris kioltja a kovetkezo kellemes erzet-csomd. Kulcsar Szabo nagyon talalo mddon mutat ra arra, hogy A csorgokigyo hoszeme soran az olvaso szubjektum fokozatosan elvesziti vedettseget, mivel elhasznalodik „minden relevans osszetevo”, amely a szubjektumot es annak eletosszefuggeset alkotna.28 Maskeppen kifejezve, nem erdszakolhatoak vissza a - Deleuze es Guattari kifejezeset kblcsdnozve - „halalhordozo mozzanatok”, az eletigenlo leendesekbe. Az iras halalaval van dolgunk egy bizonyos tekintetben, mivel megmutatja szamunkra az interferenciak es ellentmondasok egyetemes jelenletet. Egyetlen leendes sem mentes „az aramlasok atfedesetol”, a leendesek egymas maradvanyait is tartalmazzak, amelyek tanuskodnak „egy aramlas maradekanak a masikban valo fennmaradasarol.”29 Visszatero eleme, sot atmoszferaja ajuhaszi poetikanak a vegtelenseg-elmeny. Juhasz erzelmi uton kivanja erzekeltetni veliink az „ontudatlan letezes hatartalan”30 voltat. Miert az erzelmi regiszteren keresztiil kozelit a letezok heterogenitasahoz Juhasz? Az erzelmi regiszter magaba foglalja mindazt, ami az „onaffektiv hangoltsagra” utal, illetve a folyamot mint „atmoszferikus erzest” jellemzi.31 Juhasz eseteben a vegtelen elmenye elkeriilhetetlenul parosul a bensosegesseg erzetevel: mindig eleve objektumok belsejeben vagyunk. Mikeppen Jonas a cetbe, ugy a leendesek 2 7 Tandori, A tenyeszet pontossaga, 85. 2 8 Kulcsar Szabo, Eszmeny es szerep kdzott, 152. 2 9 Deleuze es Guattari, Anti-Oedipus, 325. 3 0 Bori Imre, Tenyeszet es ertelem III., Hid 12 (1965), 1561. 3 1 Muller Andor, A filozofia tipologiaja es az erzelemkepzodes filozofiaja, Nagyerdei Almanach, 2016/1, 2.
