Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Horváth Márk és Lovász Ádám: Juhász Ferenc leendései (tanulmány) / JUHÁSZ FERENC
dern epitesz szamuz minden derekszoget, mondvan hogy o kizarolag az aramlashoz illeszkedo epitmenyeket tervez. Letezik-e masmilyen megismeresi mod a mozgokepes megismeresen kiviil? Szabolcsi Miklos A Juhasz-problema cimu cikkeben a juhaszi eletmu kozponti kerdeset etikai szempontbol kozeliti meg. Szamara az a legfontosabb, hogy a Halallal szemben mikeppen affirmalhato az Elet, „a maga vegtelen tenyeszeteben, szaporodasaban, osztodasaban.”5 De valoban ily egyszeruen intezheto el a juhaszi lirai projekt lenyege? Csupan vitalizmusrol van szo, amikor tenyeszetrol, burjanzasrol es aramlasrol beszeliink? Jelen tanulmany kereten beliil a Juhasz-problema azonositasara vallalkozunk. Tezisiink egyszeru: Juhasz Ferenc liraja egy vegteleniil osszetett valaszadasi kiserlet a kovetkezd episztemoldgiai kerdesre: hogyan abrazolhato a leendes onmagaban, annak minden abrazolhatatlan sokertelmusegevel egyiitt? Milyen nyelv az, amely kepes megnyitni onmagat a leendesek burjanzasa elott? 5 Szabolcsi Mihaly, A Juhasz-problema = Sz. M., Vdltozo vilag. Szocialista irodalom, Magveto Kiado, Budapest, 1973, 258-264., 258. 6 Deleuze, Gilles es Guattari, Felix, Anti-Oedipus. Capitalism and Schizophrenia, ford. Robert Hurley, Mark Seem es Helen R. Lane, University of Minnesota Press, Minneapolis, 1983, 84. 7 Uo., 85. Tezisiinket az eletmu erett szakaszanak reprezentativ munkajabol, A csorgokigyo hoszeme (1987) cimu miibol szedett peldakon keresztiil kivanjuk alatamasztani. Am mielott raternenk maguknak a verseknek az elemzesere es ertelmezesere, sziikseges nemi fogalmi kiterot tenniink. Mielott feltarhatnank Juhasz leendeseit, sziikseges tisztaznunk a leendes fogalmat, valamint azt is, mikeppen fiigg ossze leendes es leiras. A leendes Gilles Deleuze es Felix Guattari letelmeletenek kozponti fogalmat kepezi. A valdsag - nezetiik szerint - folyamatos aramlasban van. A latszolag rogziilt, egymastol lehatarolhato, kategoriakba sorolhato letezok alatt „tiszta intenzitasok” huzodnak, amelyek megeloznek „minden format es minoseget.”6 Amikor az ontudatunk megbomlik, ensegi-erzesunk megreped, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy kihullottunk a valdsagbol, hogy valamikeppen csorbat szenvedett a valosagerzetiink. Ezzel az eloitelettel szemben Deleuze es Guattari szerint az intenziv elmenyeket eloallito hatarelmenyek - beleertve az driiletet, hallucinaciokat, de a miiveszi kreativitast is - hozzaferest biztositanak szamunkra az aramlas tiszta intenzitasaihoz. A valdsag aramlasa toliink fuggetlen: mindegy mit csinalunk, a vilag mozgasai mindig folytatodnak, a valdsag egyenerteku „a valdsag leendesevel”.7 Egybecseng ez a nezet Bergson azon kitetelevel, mely szerint egyediil az intuicio utjan erheto el
