Irodalmi Szemle, 2019

2019/7-8 - Reichert Gábor: Juhász Ferenc Apám című époszának szövegváltozatai (tanulmány) / JUHÁSZ FERENC

zekelheto az elmozdulas az elso kotet Bori Imre altal „statikusnak” nevezett,2

alapvetden leiro jellegu, helyzetdalszeru versbeszeddel megjelenitett vilagkepetol az egyre intenzivebb kepiseggel dolgozo szovegepitkezes fele. Angyalosi Gergely - Bodnar Gyorgy nyoman tett - megfigyelese szerint a „leird kepek” es „viziok” egymasba fuzese, amely „sziiksegszeruen feltetelezi azt a tekintetet, amely latja a lathatatlant, vagyis a wlatomasokkal aldott eletu« kolto nezopontjat”,3

mar a korai muvek nemelyikere jellemzd. Hasonldan fogalmaz Ronay Laszlo is: „[a]z Apamban ketsegtelenul a leiro elem az uralkodd, de mar itt is feltunnek [azok] az onalld retegek, melyek Juhasz Ferenc kesobbi lirajaban teljesen elszakadnak a leiras elsodleges jelentestartomanyatol, s a realitas masodlagos, a kepzelet koreiben kelo elemeit teszik funkcionalisakka.”4

Bori Imre pedig a kesobbi Juhasz-recepcio kedvelt fogalma, a „biologiai latas” korai nyomait regisztralja az elso eposzokban, es „Juhasz Ferenc eljovendo kolteszetenek »archimedeszi pontja«”-kent, „vilag-erzese elso megfogalmazasakent” beszel az Apam bizonyos sorairol.5

Egy kozelmultbeli cikkemben - elsosorban a korban meglehetosen rendhagyonak szamito szerkezeti felepitese miatt - en is hatarjelzo mukent beszeltem az Apamrol.6

2 Bori Imre, Tenyeszet es ertelem I., Hid, 1965, 1188.

3 Angyalosi Gergely, A „lathatatlan termeszet” koltoi kepei. Juhasz Ferenc liraja az otvenes evek elsofeleben = Ud, A minta fordul egyet, Kijarat, Budapest, 2009, 94.

4 Ronay Laszlo, Elet es halal Juhasz Ferenc llrdjdban, Alfold 1982/3., 53.

5 Bori, I. m., 1197.

6 Reichert Gabor, A fiatal Juhasz Ferenc es a „tarsadalmi megrendeles”, Elet es Irodalom 2018. augusztus 17., 13.

Erdemes azonban felfigyelnunk ra, hogy az ertelmezesek legtobbje - beleertve sajat korabbi irasomat is - egy utolag megalkotott szempontrendszer szerint, az „erett” Juhasz-lira velt jellegzetessegeinek visszamenoleges felkutatasaval es felmutatasaval igyekszik megokolni az Apam jelentoseget. Ez az eljaras egyreszt azert problematikus, mert konnyen kitakarhatja eloliink a korai palyaszakasz valodi kontextusat, igy peldaul nem igazan ad fogodzdt Vas Istvan fent idezett, utobb tevesnek bizonyult „joslatanak” ertelmezesehez sem. Ezen kiviil mas, filologiai gyokeru problemak is nehezitik az Apam helyenek kijeldleset az eletmuben, amelyek ovatossagra inthetnek benniinket a Juhasz-palya belso tagolasat illetoen. A murol (rajta keresztiil pedig a korai Juhasz-lirarol) szold,