Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Pataky Adrienn: A "népi szürrealista" és az újholdasok. Juhász Ferenc kanonizációja (tanulmány) / JUHÁSZ FERENC
alatamasztas nem ismert: „Juhasz Ferenc szives kozlese.”3 Tehat elkepzelheto, hogy segelyt kapott, de nem dijat (azt konkret konyv jutalmazasaert szokta kiosztani a kuratorium); am ez az informacio idovel elsikkadt, meg Juhasz eleteben, s ugy emlegettek, mint „hazank egyetlen elo Baumgarten-dijas koltdje’-t.4 Mivel Juhasz a dijazas tenyet nyilvanosan nem cafolta, ezert az kritikatlanul beepiilt a koztudatba, hiteles informaciokent.5 3 A Baumgarten Alapitvdny. Dokumentumok 1941-1951 V., szerk. Teglas Janos, Bp., Argumentum, 2007, 265-266. 4 Lasd peldaul itt: Muveszasztalt kapott Juhasz Ferenc a New York Kavehazbanl, Fidelio, 2012/5, 8. 5 Vo. Harmat munkajaval, amely egy szinten a koztudatba beepiilt Baumgarten-dij nemleterol szol: Harmat Bela, Biro Andras es a Baumgarten-dij, Erd, [szerzoi kiadas], 2008. [A kiadas unikum, a Magyar Nemzeti Bibliografia nem tartalmazza, sajat tulajdonom.J 6 Noha a napisajtd mar lehozta neviiket adijazottak nevsoraban, lasd Esti Szabad Szo, 1949. januar 8., 3. 7 A tovabbi dokumentumokat lasd A Baumgarten Alapitvdny: Dokumentumok 1941-1951. V. kotet. 1948. januar 1. - 1951. majus 25., szerk. Teglas Lajos, Bp., Argumentum, 2007. 8 Magyar Orszagos Leveltar (MOL) XIX-I-3-n 1. doboz, 1950. majus 18-ai tiles, 3. napirend 9 MOL M-KS 276.f.54.cs.l01.d.e. 1950. majus 24. 6R/154. lap 1 0 Bolvari-Takacs Gabor, A muveszeti dijak rendszerenek kialakulasa, 1948-1956 - Valosag, 2011/6,60-61. Kiem. tolem - P. A. A Revai-politika eppen 1949-tol alakitotta at a kitiintetesek rendszeret, az utolso Baumgarten-dijazottak nevsorat 1949. januar 12-en a Magyar Dolgozok Partja onkenyesen modositotta - Szabo Magda es Nemeth Laszlo megsem kapta meg a dijat,6 helyettiik peldaul Kuczka Peter kommunista koltot tiintettek ki.7 A kultuszminiszter Revai uj irodalmi dija azert volt fontos - irja Bolvari-Takacs Gabor -, mert a Kossuth-dijjal befolyasolni kivant irodalmi eletet „zavarta” a meg letezo, de apart hataskoren kiviil eso Baumgarten-dij. [...] A kurator valaszat meg sem varva aNepmuvelesi Miniszterium partkollegiuma 1950. majus 18-an vitatta meg „A Baumgarten-dij atalakitasa” c. napirendet.8 Ennek nyoman az iigy az MDP Titkarsaga ele keriilt, s az 1950. majus 24-ei iilesen, Revai eloterjeszteseben megtargyaltak a „Javaslat lij irodalmi dij letesitesere” c. anyagot.9 A majus 20-ai keltezesu dokumentum szerint a Kossuth-dij mellett eddig egyetlen szamottevo irodalmi dij letezett: a Baumgarten-dij. Ez azonban mar elavult: rendelteteset tekintve is, amennyiben fo celja nehez anyagi helyzetben levo irok tamogatasa, es szerkezetet tekintve is, minthogy ket, szinte teljhatalommal felruhazott kurator gondjaira volt bizva a dij kezelese es kiosztasa. Nem rendelkezik kello tekintelylyel sem, egyreszt mert nem all mdgotte megfelelo testiilet, tarsadalmi szervezet, masreszt azert, mert - kiilbnosen a felszabadulas ota - sokan erdemteleniil reszesiiltek Baumgarten-dijban. Ugyanakkor sziikseg van irodalmi eletiink osztonzesere, a Kossuth-dij mellett egy tekintellyel bird, de a Kossuth-dijnal kisebb kovetelmenyeket tamaszto irodalmi dijra. Igy lehetove valna olyan, irodalmi eletiink szempontjabol jelentos miivek jutalmazasa, amelyekre Kossuth-dijat szerzoik nem kaphatnak [... ] fogalmazott a dokumentum [... ]10
