Irodalmi Szemle, 2019

2019/6 - TÖRÖK - Szászi Zoltán: Arról, hogy miért kellett babot ültetni neked, halandó! Az én kórtársaim (próza)

togaban, ki selymek puhasagat lengedeztetve maga koriil, ki meg igy, mint ez a Menipposz, mind odaeriink egyszer. Lasd, rajta meg ruha sem volt, mikor elkapartak a vacak megromlott emberi testet csupaszon, valami hirtelen asott godorbe, mert sajat eletet elvette bolondsagaban, hogy nagyobb dsszeg penze eluszott csuf uzsoraban. A semmit magaenak bird igy, szinte mezteleniil ert el a feledest hozd folyo partjara. S nevetett. Magan. Hogy mily buta volt, hogy ugy vegezte, ahogy. Hisz aki rabszolgabol lett szabadda, s tanulashoz az istenek eszt, penge figyelmet adtak neki boven, mi csodanak ment az uzsorasnak? Huncut a penz, nem koltonek valo tudomany az, s nem filozdfusokbdl lesz a legjobb bankar. Hat igy jart Menipposz. Aztan varja a reveszt. Rongyain elesen atfuj a szel, de hat mit szamit mar akar orkan, vagy tengert egig felcsapo bora is annak, aki annak a folyonak partjan all. O, aki igy latja az orok tulparton tul az ismeretlennek sejtelmesen gomolygo homalyat, az arnyak birodalmanak kapuit, s hallja az drokkon sohajtozo, a letbe visszavagyo beketlen lelkek susogasat, mint soroljak, de jo volt elni, o istenek, s enni, inni, olelni mily csudak azok, annak nem fazik mar semmije! Csak a lelek didereghet az egyedullettol, jaj, a nagy maganyban fazni, talan az lehet a legrosszabb! O hat az istenek miert is igernek? Minek mutatjak meg a letben jot, s minek mutatjak meg az etel izet, a bor erejet, a viz simasagat, kenyer meleget s a szerelemnek soha ki nem hunyo bizsergeset miert teszik a sziv s a derek kozelebe izzani mindig? Kegyetlenseg! Aztan ha ott all mindenki megsziirkulten, fenytelen szemmel bamulva a Lethe habjait, s azon tul a titkok orszagat, nines mas dolga. nekifekszik a partnak, es iszik, mohon sziircsoli a felejtes vizet, mely kimossa beldle a mindent, hogy mar hiaba minden emlek. Marad a semmi. Vagy az se.

E parton all hat Menipposz, s nevet, latja a szenvedd es szenvelgo nepek sorat, kik magukkal hozzak idaig mindazt a sulyt, mit a let jelent. Lam, van itt rabszolga is egy, aki eppen ugy nevet, mint o, a vagyontalanna valt filozofus, koca