Irodalmi Szemle, 2019

2019/6 - TÖRÖK - Géczi János: V, mint végezetül (próza)

\z utcan suhanunk, alig erintkezik a ciponk a kovezettel. Klara eldadja, hogy a szemely­­zetis ezen a napon tizennyolcszor nezett be az irodaba, s mindig mondvacsinalt okkal, s ez mennyire mulatsagos, csak eppen szamomra nem az. Allitom, eszre sem vettem. Klaraek­­nak ugyancsak feltunt, hogy minduntalan megjelenik, s a szomszedos szobakban dolgozok eleget bosszankodnak is miatta. Hangot is adnak ennek. Aztan megszokjak. Mindenki ott teszi a szepet, ahol tudja. A ferfi (Klara: Ha merne, jampec lenne.) amugy nagyapam ugyan nem, de az apam lehetne, s hogy ne legyen oly feltund a latogatasa, a folyosora nyild termek valamennyiebe benyit, holott csupan, allitja Klara, korulottem legyeskedik. Ez az, ami nem tetszik a szomszedsagokban iigykddoknek. Nekik ezekbol a felbukkanasokbol csak az ocsu jut, nekem meg a mag. Csak ugy szorjak elenk, ket marokkal. Hadd el, legyintek kajankodo baratnomre, a partbol is kirugtak, s meg mindig abban remenykedik, hogy mindennek nem lesz tovabbi kovetkezmenye. Gondosan kikeriiljiik a tocsakat. Feltunik, hogy Klara nemhogy nem lep felre, de ha teheti, a vastag talpu cipojevel egymas utan belejiik tapos.- Nem tartasz a viztol?- Nem azik at. Eppen azt ellenorzom.- En felek a pocsolyaktol. Van benniik valami baljossag.- Ne bomolj! Ezt nem mondod komolyan. Normalis vagy?- Akkor is.- Egyik se melyebb egyetlen centinel. S telve vannak a varos fenyevel. Egyik zold, masik kek... olyan lehet, mint a Balaton. Vagy a tenger.- Te lattal mar tengert?- Mikor lattam volna? - ezen azert elgondolkodunk. Hol is, mikor is lathattunk volna tengert? - Mondd, fogjuk mi valaha is latni?- Nem. Nem hiszem. Pedig jo lenne.- A, sok penz is kellene ahhoz. Aztan megis valaszolok a korabbi kerdesere.- Felek, hogy valamelyik pocsolyanak nem lesz feneke.- Alja? Es beleesel?- Nem, attol nem. Hanem amiatt, hogy amig benne vagyok, felszarad, gyorsan bezarul, nines hoi felszinre jonni es orokre a melyen maradok. Klara egesz napon at izgatott, az ebedjet sem fogyasztja el, otthonrol hozza pedig maga­val, bizvast elfogyaszthatd. Az ebedlore, az iizemi kosztra nem kap ra, allitja, elviselhetetlen

Next

/
Thumbnails
Contents