Irodalmi Szemle, 2019

2019/5 - LENGYEL - Télffy Ármin: A dekoltázs metafizikai mélysége (tanulmány)

nem szol hozzam, I vegleg kimerit a felismeres, hogy tobbe / ugysem talalni koztunk a nyelvet I amit egyszer tole kaptam.” ( Nyulvany) A muzsa az uj, a halallal szembe­­szallb, koltdi nyelv igerete: „(...) veled / hatha osszerakhato lesz a csaladrol I szdld szet­­pergett tortenet.” (Ott, ahol nem) A kotet egesze az intermedialis muzsa, azaz a kuldn­­fele mediak uralhatatlansaganak szamtalan perspektivabol tortend abrazolasara tett kiserlet, melynek soran a „kereses ritmusa” fokozatosan feloldodik az „onfelszamolas szabadsagaban”. Mig Szabo Lorinc eros koltdje azzal szall szembe a kdltdeloddkkei, hogy onmagat mint „tulajdonsagok nelkiili” Ent abrazolja, addig Afra 21. szazadi eros koltdje az on­­felszamolas diszkret baja altal megigezett „(b)arki, aki meg senki sem I senki, aki ott lakozik barkiben (...).” (Akikkel majdnem egy) Az eltunt nyomok nyomaba credo 21. szazadi eros kritikus muzsaja pedig az „(ii)resseg igerete”, „a vagyotthoz indulo akarat / mely ugysem erkezik el”. (A silllyedd szo) Irasomban az eros kolto es az eros kritikus egy lehetseges dialdgusanak 21. szaza­di verziojat „rekonstrualtam”, ironikusan felreolvasva Harold Bloomot. A nalam joval hatasosabb felreolvaso, Richard Rorty21 szerint az esztelikai eletvitel ket hose az eros kolto es a minden irant erdeklodo ironikus, akinek paradigmatikus alakja a szerteaga­­zo muveltseggel bird irodalomkritikus. Szemben Rortyval, Richard Shusterman22 ugy veli, hogy a ket fent bemutatott karakter kiilonfele, egymastol eltero esztetikai eletvitel megtestesitoje. Az ironikus entellektiiel folyamatos onujraleirasa lehetetlenne tenne az eros kolto szamara a nagy muvek letrehozasahoz sziikseges osszpontositast, a kompo­­zicio megalkotasahoz elengedhetetleniil sziikseges fokuszalt szelekciot. A jovd hori­­zontja fele nyitott ironikus ertelmisegi celja, hogy folyamatosan uj es uj szotarakat saja­­titson el, mig az eros kolto nem szamolhat a mult es a jovd osszes lehetosegevel, hiszen szigoruan szelektalnia kell a kulturalis mintazatok kdzott, alarendelodve a kompozicio logikajanak. Shustermannal szemben ugy velem, hogy mivel Rorty23 amellett ervel, hogy tobb kvazi-ennel birunk, ezert lehetiink egyszerre mindenre nyitott ertelmisegiek es a mu­­veszi alkotas strukturaltsaganak alarendelodo eros kdltok. Harold Bloom ertelmezese 2 1 Rorty, Richard, Esetlegesseg, irdnia, szolidaritas, Jelenkor, Pecs, 1994, 17-88. 2 2 Shusterman, Richard, Pragmatista esztetika, Kalligram, Pozsony, 2003, 428-468. 2 3 Rorty, Richard, Freud es a moralis reflexid = R. R., Heideggerrol es mdsokrol, Jelenkor, Pecs, 1997, 181-252.

Next

/
Thumbnails
Contents