Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Kosztrabszky Réka: Pillanatképek a mából. Szil Ágnes Életünk legszebb napja című kötetéről (kritika)
a tagabb teman beliil is szamos olyan csomdpont talalhato, amelyek kore az egyes elbeszeleseket gond nelkul csoportositani lehetett volna. A Tangram kotet irasaihoz hasonloan ebben a kdnyvben is dominalnak a noi szempontbdl irodott tortenetek, melyek a noi let es hetkoznapok problemait dolgozzak fel. A bantalmazasnak kitett kamaszlany, a part kereso harmincas nok, a hazassagukban maganyosan, illetve a mindennapok monotonitasaban eld felesegek, a meddo, vagy az dzvegy idds nd alakja mind-mind a noi let olyan nehezsegeit jelenitik meg, melyek jo resze kortol es idotol fuggetlen, s melyekkel maga az olvaso is talalkozhat kozvetleniil vagy kozvetetten, a hetkoznapok soran. Peldaul: „Arra gondolt, hogy faraszto harminchat evesen pasizni. Meg az is lehet, hogy rosszabb, mint otthon rohadni egy gyerekkel, a konyha-furdo-agy haromszogebe zarva, ugy, hogy vilagosan erezheto: nem donthet semmiben.” (28.) A gyermekre vagyo szingli nok vagy epp az anyasag terhei alatt egyediil roskadozo felesegek alakjanak abrazolasa mellett azonban olyan, melyseges csend ovezte, fajdalmat es kudarcelmenyt jelento tapasztalatot is tematizal, melyet a nok meg egy tars mellett is maganyosan elnek meg. „Ugy abrandozott rola, hogy milyen lesz, hogy kozben egy halott gyermeket hordozott, aztan vegiil feladta a remenyt a teste. Nines olyan, hogy megint lesz szivhang. Nem, a baba nem tud elbujni a semmi elol. Azon gondolkozik, mit csinalhatott ugy egy honapja.” (166.) Ugyanakkor a noi perspektiva ebben a kotetben sem kizarolagos, hiszen a tortenetek sok esetben olyan ferfiakrol vagy epp gyerekekrol szolnak, akik szemelyisegukbol vagy helyzetiikbol kifolyolag keptelenek a korulmenyekbdl valo kitoresre, a valtozasra, s onmaguk megvalositasara. A szerzo azonban sokkal inkabb a tipikus, mintsem a kiilonleges peldakat abrazolja, s sajat bevallasa szerint ezekhez az irasokhoz nem sokat hasznalt a kepzeloerejebol, vagyis az egyes novellak olyan elethelyzeteket es allapotokat dolgoznak fel, melyek szo szerint az utcan hevernek, am alanyaiknak nines lehetosegiik a megnyilatkozasra. A kdltoi nyelv es hasonlatok azonban nemesak ezen allapotok rogzitesenek, hanem az emberi sorsok es helyzetek fonaksagara es kilatastalansagara valo ramutatas eszkozei is egyben. Az elbeszelesek azonban az Ilyen a boksz cimu iras kivetelevel - melyben felsejlik a remeny a fohos sorsanak jobbra fordulasara - lehetseges kiutakkal nem szolgalnak, nem is szolgalhatnak, hiszen pusztan a valtozas sziiksegessegere iranyitjak a figyelmet, tovabba arra, hogy a valtozas - az esetek tobbsegeben - elsosorban a szereplok akaratat igenyelne. Az egyes irasok elbeszeloi hangja teren avalogatas eros heterogenitast mutat, hiszen a szenvtelen hangu elbeszelesmod mellett ugyanugy jelen van a metaforikus, megis tomdr nyel-