Irodalmi Szemle, 2019

2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)

elusznia a sziklaig (a teste mentseget talalna, es kimaszna a vizbol), eldonti, egyszeruen abbahagyja az uszast, a mozgast, es ott helyben hal bele a vizbe.66

A kozeg azonban kiveti dt: nem kepes elmerulni a vizben, amely egyszerre mutatkozott vagyott pusztulaskent es menekveskent, utana viszont cserbenhagyja a lanyt, es a tenger itt nem lesz mas, mint egy ujabb kozeg, amelynek Esther keptelen alkalmazni a szabalyrendszeret, beleilleszkedve. Szamos kisebb-nagyobb utalas talalhato a regeny lapjain a vizre, szoritkozzunk viszont utolso peldankban arra, amelyik a Hajndczy-regenyen kiviil mindegyikben megtalalhato: a kad motivumara. Ahogy azokat Kosztrabszky is sorra veszi, harom fontos megjelenese is van a regenyben a kadnak, eloszor meg New Yorkban, egy forro fiirdd alkalmaval irja, hogy: „Soha nem vagyok annyira dnmagam, mint ha forro furdovizbe fekszem. [...] ...New York eloszlik, minden eloszlik, semminek nines jelentosege tobbe. Mindez csak olyasmi, amit nem ismerek, amit soha nem ismertem, en magam pedig nagyon tiszta vagyok.”67

Amellett, hogy megtisztitja, a furdoviz el is tavolitja dt kornyezetetol, hiszen amint a tisztasaggal, a kosz hianyaval es egyben a mindenek hianyaval szembesiil, mar nem tud azonosulni az elete egyeb jelensegeivel. Legkozelebb ongyilkossagara kesziilddve tematizalja a kadat: konynyu dolognak kepzeli ereinek felvagasat egy kadban, ahol csak neznie kell, „ahogy kivirit a tiszta vizben a csukloimbol arado pirossag, egyik hullam a masik utan, mig vegiil alomba merulok a vidam, pipacspiros felszin alatt.” Ezt pedig Kosztrabszky bsszekdti azzal a jelenettel, amikor apja sirjat keresi a temetoben, ahol „hosszukas, folddel teli furdokadak”-nak latja a sirokat.68

A viz tehat Esther Greenwood eseteben akar egyszerre is tud a tisztulas, a pusztulas es a menekiiles kozege lenni.

6 6 ijvegbura, 157.

6 7 Uvegbura, 23-24.

6 8 ijvegbura, 160.