Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)
mevel (szineben, formajaban, arcon valo elhelyezkedesben): „Es megis, csaladunk tagjai kdziil legalabb ketten tudtak, eszrevettek, hogy ezzel a leirassal megis Seymour szemet akartam valamikeppen visszaadni, sot meg azt is ereztek, hogy, kiildnos modon, ez a kiserlet nem is sikeriilt olyan rosszul.”26 Emellett viszont egy ponton azt is emliti, mennyi novellat vagy vazlatot irt es egetett el Seymourrol az utobbi iddben - holott ezek egy resze akar kellemes olvasmanynak is bizonyult, de „egyikiik se volt Seymour”27 - mintha Buddy ketsegbeesetten probalna megragadni batyja szemelyet, es minel kozelebb forditja hozza a tekintetet, amaz annal iigyesebben rejtdzkodik, de amint nem figyeli tudatosan, megis elobujik benne. Kiszamithatatlan tehat, es mintha nem is a tortenetek iroja, hanem maga Seymour dontene el, mikor es milyen modon jelenik meg valojaban a Glass csaladrol szolo szovegekben (es Buddy egyeb, nem rendelkezesiinkre allo novellaiban) a legidosebb testver. Igy pedig az o szemelyet mintha valamifele allando hiany, mig a Buddyet egy allando jelenlet jellemezne - o az, aki jelen van minden tortenetnel, hogy leirhassa oket, a megiras ideje raadasul (akar korabban, akar kesobb jatszodik maga a tortenet) minden esetben Seymour ongyilkossaga utanra esik. A Bemutntdsban rola elmeselt tortenetek egyikebol azonban kideriil, hogy Seymour volt Buddy novellainak elso olvasoja, pontosabban hallgatoja, Buddy ugyanis szinte „kenyszeritve” erezte magat, hogy minden esetben felolvassa neki ujonnan elkesziilt novellait. Ezutan pedig Seymour egy szot sem szolt, csak kiment a szobabol, es legtobbszor nehany draval, idonkent pedig akar nehany nappal kesobb eljuttatta (szemelyesen, vagy akar postan) Buddyhoz a szoveghez fuzodo megjegyzeseit, benyomasait, papirra vetve.28 Igy tehat Buddy minden addigi tortenetenek Seymour volt az elsodleges olvasoja, de minden olyan tortenetnek, amelyet Buddytol mi is olvashatunk Salinger eletmuven keresztiil, tekintve, hogy Seymour halala utan irodtak, o mar egyaltalan nem lehetett olvasoja. A karakter viszont vegez valamifele mozgast a szovegekhez kepest a halala utan is. A Bemutatas irasa alatt Buddy tobbszor reflektal ket szovegresz megirasa kozdtt eltelt idore, esemenyekre, valamint idonkent arra is, milyen napszakban jarunk az aktualis szovegnel. Az egesz tortenet megirasaba Buddy azert kezd bele, mert rahagyo-2 6 Salinger, Magasabbra a tetot, acsok; Seymour: Bemutatas, Debrecen, Europa Konyvkiado, 1970, 175. 2 1 Bemutatas, 180. 2 8 Bemutatas, 148.
