Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)
Az elet abszurditasan keresztul a szabadsag eleresehez a muvesznek vegso soron be kell latnia muve foloslegesseget, azt, hogy a mualkotasa „akar el is maradhat; ily modon kell betetozniiik egyeni letiik foloslegesseget”.12 Ahogy Seymour Glass is belatta sajat letenek foloslegesseget azzal, hogy a Magasabbra a tetot, acsok vegen minden lazadasa ellenere megis felesegiil veszi Murielt; ahogy Esther Greenwood eletenek kimerito kalvariai, a kulonbozd pszichiatriai intezetekben a tarsadalom peremen eltdltott ido utan a regeny vegere megis a visszailleszkedes fele teszi meg elso lepeseit. Ebben a temakorben erdemes kozelebbrdl szemiigyre venniink Seymourt. A Magasabbra a tetot, acsok13 cimu kisregeny Seymour es Muriel eskiivojenek tortenete, amelyben viszont a volegeny nem szerepel kozvetleniil: a nap esemenyeit Seymour occse, a prozaird Buddy meseli el, onnantol, hogy a volegeny nem jelenik meg az eskiivdn, egeszen odaig, hogy a Buddy lakasaban osszegyult nehany ember (a nasznep veletlenek folytan valogatott kis csapata) hirt kap rola, hogy a volegeny vegul is megjelent a menyasszony hazaban, es ketten megszoktek a felhajtas elol, ugyhogy most mar „...minden rendben van”14 , mert a vdlegeny megigerte, hogy egy pszichoanalitikus segitsegevel rendbe szedeti magat. Seymour viszonya ehhez a hazassaghoz meroben ellentmondasos. Mintegy onmagat adja fel azaltal, hogy belep a frigybe, belep egy olyan helyzetbe, ahol mar nem dnalloan definialodik, mint individuum, hanem mindenkeppen egy osszeolvadas viszonylataban, legalabbis innentol fogva ez a szerep mindenkeppen hozzatartozik az egzisztenciajahoz. Ezutan a feladas utan viszont egyenes az ut oda, hogy egy hat ewel kesobbi nyaralasukon fobe loje magat. Mintha valamilyen szinten vegig tavol tartotta volna magat Murieltol, attol, hogy barmifele fuggd viszonyba keriiljon vele, am a hazassaggal vegiil (identitasat es egzisztenciajat latba vetve) beleegyezett a csirkejatekon valo (nyeresig vagy vesztesig vitt) reszvetelbe: raallt a sinekre, es innentol biztos volt benne, hogy szamara az egyediili megoldas elobb-utobb mindenkepp a hasravagodas, 1 2 Camus, i. m„ 309. 13 J. D. Salinger, Magasabbra a tetot, acsok; Seymour: Bemutatds, Budapest, Europa Konyvkiado, 1970. 1 4 Acsok, 80.
