Irodalmi Szemle, 2019

2019/3 - KELET-KÖZÉP - Vincze Ferenc: Az idegen tekintet mint Kelet-Európa színrevitele. A transznacionális irodalomértés perspektívái (tanulmány) / KELET-KÖZÉP

eppenseggel valami meghatarozott dolog ellenkezojet. [... ] Itt minden nyelv idegen volt szamomra [... ] ”.28

A nyelvi idegenseg megtapasztalasa azonban fbrditva is mukodik, a kornyezet, a battonyaiak vagy a kbrnyezo falvak es varosok lakoi szinten idegenkent tekintenek az enelbeszeldre:

„A szomszedom egy dreg szerb volt, a neve Todor. [...] Lassan beszelt, szeme folyton a tavolt fiirkeszte. Minden reggel tanacsot adott. Ha en mondtam valamit, Todor egyszeruen keresztiilnezett rajtam meg a szavaimon, es hallgatott.”29

Vagy kesobb: „Atmentem a piacon, suroltam a kosarakat, megbotlottam a kirakott holmikban. Mindenki latta, hogy idegen vagyok. [... ] A levegoben roman szavak zizegtek, es osszehorzsolodtak a magyar szavakkal.”30

A nyelvek ismeretlensege egyuttal azzal a kovetkezmennyel is jar, hogy az elbeszeld alig, ritka esetben fer hozza a kornyekbeliek torteneteihez, a helyek es terek leirasait a sajat tapasztalatok szervezik, es ez utobbit pedig a Battonyarol kiinduld, oda mindig visszaterd utazasok jelentik, bovitik.

Az utazasok es az ezeket neha megtbro visszaemlekezesek (melyek kizarolagosan az elbeszeld multjara vonatkoznak) tordelik fejezetekre a szoveg testet, es ezek a fejezetek cimei nagy gyakorisaggal valamely kornyekbeli telepules nevet kapjak: Battonya, Mezohegyes, Turnu, Arad, Aradu Nou, Covasinb Kanjiza, Jimbolia, Halta Aranca, Zenta, Gottlob vagy Bocar. Az igy felosztott fejezetek a valosagban is megtalalhato, tehat

2 8

do., 23.

2 9

Uo., 16.

3 0

do., 21.