Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Ladányi István: "…valamilyen »közép-európai poétika«"? Történelemreprezentációk és identitáskérdések kortárs közép-európai regényekben (Danilo Kiš, Dragan Velikić, Nedjeljko Fabrio, Olga Tokarczuk) (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
hatarozottsagaival folyamatosan kiizdo, az ezek kbzotti egyensulyt ritkan megtalalo tersegkent viszi szinre, ahol a sajat egyeni es csaladi eletek folyamatosan aldozatul esnek a haza oltaran, de a sajat sorsukat keresb-alakito hetkoznapi emberek az oket meghalado erok, az idok valtozasait jelzo nagy narrativak iitkozeseiben probalnak meg tulelni, sajat tortenette alakitani, a nagy narrativaktol visszavenni az eletuket. „Az egymasra kdvetkezo generaciok ferfi tagjai - Bartuo, Menego, Ivan, Ecije es Andrej - sorra megprobaljak megvivni a kiizdelmet a »honi tortenelem angyalavak”,10 de sorra elbuknak, nem latjak at, hogy egymasnak is ellenszegiilo nemzedekeik sora mindig csak aktualis tevkepzetek hordozoi. A tortenelem mint tanitdmester rendre kudarcot vail, az ujabb nemzedekek uj helyzetekben es formakban, de elkovetik az elodok hibait, amikor a „tortenelem angyalanak” szolgalataba szegodnek. Az igy szinre vitt tortenetek, paradox modon, dnmaguk „tanulsagos” voltat is ironiaval kezelik. Fabrio az erdknek, akaratoknak, szandekoknak, vagyaknak a sokfeleseget juttatja szerephez, megerto es ugyanakkor a multbol drdkolt ertelmeket az elbeszelesmod altal, a cselekmenyszovesben felfuggeszto ironiaval. Fabrio 1981-ben befejezett, de megjelenesere 1985-ig varo regenye, a Varos az Adrian az 1822-ben Fiumeba hajozo Carlo tortenetevel kezdodik, es koveti a csalad sorsat egeszen az 1950-es evek elejenek olasz-jugoszlav szembenallasaig, a trieszti valsagig. A tortenelmi regeny hagyomanya (es dekonstrukcioja) mellett a csaladtorteneti regeny narrativ hagyomanyat is hasznalo (es kikezdo) regeny az egymast koveto nemzedekekben a nemzeti identitasok formalddasat, atalakulasat is szinre viszi, a nagy narrativak behatolasat a mikrokozossegek eletebe, es ott folytatott kenyszerito, szamonkero, roncsolo aktivitasait. Mindharom regenyre jellemzo, hogy az elbeszelt tortenetekben szinre vitt dominans tortenelmi narrativak mellett, azokkal egyiitt a hdsok szamos szdlama jut hanghoz. Ezt az 1989-ben megjelent Berenike furtje alcime, a Familienfuge is jelzi, amely nemcsak a csaladregeny hagyomanyara, hanem a szdlamokbol 1 0 Pentek Orsolya: A horvdt tortenelem pokoli angyala, Magyar Nemzet, 2006. szeptember 21., https://mno.hu/grund/a-horvat-tortenelem-pokoli-angyala-497024 (A letoltes ideje: 2019. januar 24.)
