Irodalmi Szemle, 2019

2019/3 - KELET-KÖZÉP - Ladányi István: "…valamilyen »közép-európai poétika«"? Történelemreprezentációk és identitáskérdések kortárs közép-európai regényekben (Danilo Kiš, Dragan Velikić, Nedjeljko Fabrio, Olga Tokarczuk) (tanulmány) / KELET-KÖZÉP

LADANYI ISTVAN

...VALAMILYEN »KOZEP-EUROPA I POETIKA«"?

TORTENELEMREPREZENTACI OK ES I DENT ITASKERDESEK KORTARS K0ZEP-EUR6PA I REGENYEKBEN (DANILO KIS, DRAGAN VELIKIC, NEDJELJKO FABRIO, OLGA TOKARCZUK)

Danilo Kis szamos alkalommal foglalkozott a kozep-europaisag problemajaval, hogy letezokent, eszmenykent, netan „Europa utani nosztalgiakent”1

lehetne-e azonositani. Tobbszor megfogalmazta ketelyeit a Monarchia szethullasa utani terseg mibenleterol - 6 egyertelmuen ezzel a posztmonarchikus terseggel azonosftja az imaginarius s ugyanakkor ketsegbevont Kozep-Europat -, megallapitja, „hogy manapsag valamifele egyseget latni ebben a kiterjedt es heterogen tersegben, e megannyi nemzeti kultura es nyelv kozdtt, joszerevel bizonyos egyszerusites: a kiilonbsegek elhanyagolasanak, illetve a kozos vonasok hangsulyozasanak eredmenye”.1

2

1 Danilo Kis, Vdltozatok kozep-europai temdkra, ford. Borbely Janos = D. K., Ketelyek kora, Pozsony - Ujvidek, Kalligram Konyvkiado - Forum Konyvkiado, 1994,157.

2 Uo., 156.

3 Uo., 157.

4 Uo., 159.

Engem nem az foglalkoztat, hogy van-e Kozep-Europa: ugy latom egyebkent, hogy akar a kiilonfele negativ, akar a pozitiv allitasokkal letesftjiik Kozep-Europat a mentalis terkepiinkon - vagyis kepzetkent, nem pontosan korulhatarolt identitassal rendelkezo terkent es fogalomkent van, annyiban van, amennyiben foglalkozunk vele, zavarkent, tisztazatlansagkent, mas, kdriilhataroltabb foldrajzi-politikai egysegek, kulturalis azonossagok elegtelensegekent, hianykent, valamilyen hianybol fakado igenykent letezik. Hasznalhatonak latom itt Danilo Kis megfogalmazasat az „Europa utani nosztalgiarol” a vizsgalt tersegben, o Vajda Gyorgy Mihalyra hivatkozik, a „virtualis Europaba” valo legitim betagozodas igenyet emlitve,3

mindezt persze meg az 1970-es es 1980-as evekben, ugyanakkor erosebb entitaskent es az europai hagyomany reszekent mutatva fel a kozep-europainak nevezett terseg egyes nemzeti irodalmait, idezve Vajda Gyorgy Mihaly kovetkezo mondatat is: „ A magyar kolteszet nem nyomon kovette Europat, hanem az egyetemes europai hagyomany resze volt”.4

Sokkal inkabb az egyes alkotoi poetikak, meg inkabb az egyes muvek erdekelnek, mert az elvontabb konstrukcioknal, altalanositasoknal elveszhet az, ami miatt olvasunk: a mu egyedi azonossaga. Ugyanakkor Kis folvetese nyoman a kozep-europai poetikarol - de nem feltetleniil ugyanazon a nyomon - latok olyan parhuzamossagokat az utobbi evtizedek kozep-europai regenyeiben, amelyek egy kozep-europai poetikai vazlat folskiccelesehez adalekkal szolgalhatnak - a foldrajzi es eletrajzi tenyeken, sot a tematikus jellemzokon tul. Egyes szerzoket es muveket vizsgalva amellett szeretnek ervelni, hogy van Kozep-Europa, felteve, ha figyelmiinkkel meg a beszediinkkel letesitjuk. Kozep-Europa az irodalomban akkor van, ha az irodalom igenyt tart ra.