Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
nyeket elemzi rendszerint.54 Tehat a felsorolt koltemenyek kozott szorosabb a kapcsolat mar azaltal is, hogy a szakirodalom fokepp ezeken a szovegeken keresztiil prezentalja a targyiassag kerdeset, s ez a jelenseg nem randomszeruen alakult ki, hanem bizonyos poetikai jellemzok alapjan celiranyosan kanonizalodtak az emlitett koltemenyek. A nepszeruseguk okai kozott szerepeltethetjuk a „kesomodern fordulat” terminust, az animizmus jelenseget, a „hoszszu-vers” fogalmat, a megjelenitett latvanyelemek hasonlosagait, de ugyanugy azt a poetologiai problemat is, amely a Petofi- es Arany-fele tajleiro koltemenyektol valo kiilonbozosegekre kerdez ra. Dolgozatomban arra kerestem a valaszt, hogy vajon a latvany megjelenitesenek modja mellett a hangeffektusok kiilonos jelenlete, vagyis a fentiekben bemutatott „csdnd”-fogalom reszese lehet-e annak, hogy az elemzett koltemenyek nepszeruseget tovabb „ndvelhessuk”. Kutatasaim soran - amelynek eredmenyeit reszletesebben a doktori ertekezesemben kozlom - arra a kdvetkeztetesre jutottam, hogy a „csdnd”-hbz kapcsolodo nyelvi elemek bonyolult haldzatatol nem tekinthetiink el, hiszen az egyes verseken belul a nemasaghoz kapcsolodo szemantikai halo - a konkret verseket targyalo fejezetek tanulsaga alapjan is - kimagasloan nepszeru es suru. A „csdnd” kifejezes szo szerinti gyakori elofordulasa mellett ajelenteshez kapcsolodo „elhalkulasok”-ra valo nyelvi utalasok szamszeru elofordulasa is foltunoen magas. 5 4 A jelen dolgozatban felhasznalt legujabb kapcsolodo szakirodalmakat az irodalomjegyzek sorolja fel.
