Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
elven tondijat15 s ez sikeriil is annak, akinek mana-ja, vagyis varazsereje van”.16 Az idezett gondolat arra az animista tedriara vezethetd vissza, amikor az ember nem csupan a szo szoros ertelmeben vett targyaknak, de a kdrulotte levo minden valosagdarabnak - beleertve a novenyeket, allatokat, csillagokat - metafizikai erot17 tulajdonit. Tehat szembesiilunk egy ujabb poetikai dilemmaval, vagyis annak a hagyomannya kovesult irodalomtorteneti tezisnek a megkerddjelezodesevel, amely a „targyias lira” paradigmat pusztan abbol a nezopontbol ervenyesiti az interpretacio soran, hogy a targyak elevensegeben a koltdi lelek/lirai en kivetiileset lathatjuk. Kosztolanyi Dezso megallapitasa szerint „minden kolto elsosorban a szovarazsban hisz, a szavak csodatekony, ronto es aldo hatasaban. Ebben a tekintetben hasonlitanak az osnepekhez es a gyermekekhez, akik a szavakat meg feltetlen valosagnak tekintik, s nem tudnak kulonbseget tenni a targyak es azoknak nevei kozbtt. Amit a koltok leirnak, az el, pusztan azaltal, hogy leirjak. E magiajuk segitsegevel kerteket buvolnek eld a papiron, pedig mindossze nehany virag nevet emlitik. Ezek a viragok nonek es illatoznak.”18 Az idezett esszereszletben Kosztolanyi pontosan arra a jelensegre vilagit ra, amelyet Tverdota Gyorgy is szamtalan tanulmanyaban hangsulyoz, hogy az objektiv lirdro] vallott fogalmainkat Jozsef Attila kapcsan mddositanunk kell olyan ertelemben, hogy ez a tipusu targyiassag - sok mas rendhagyo jellemzojen tul - nem foltetlenul csupan a beszelo lelkenek megjelenitesi modja/kivetulese, hanem ettol elteroen a targyaknak a szovarazs altal adott metafizikai19 termeszetu letezese (is). A fentiekben erintett ketfele eljaras azonban nem zarja ki egymast, hiszen tagadhatatlan az is, hogy Jozsef Attila gyakran el pusztan a leiras aktusaval, amikor a targyat a beszelo megnyilatkozasanak eszkozekent emeli be a mube, vagyis a megfogalmazas nem hajt vegre nyelvi ertelemben vett tobbretegu atalakitast a valosagdarabok kozlesenek modjaval. Azonban talan nem tulzas - bar az erre 1 5 Tverdota Gyorgy kutatasai soran igazolta, hogy Jozsef Attila a fogalmat a „targyak lelke” ertelemben hasznalja. Eredetileg olyan animista fogalom, amely a kezdetleges nepek lelekfogalmat jeldli. Vo.: Tverdota, Targyiassag..., i. m., 8. 1 6 Jozsef Attila, Az istenek halnak, az ember el: Targyi kritikai tanulmdny Babits Mihaly verseskoteterol = J. A., Tamilmdnyok es cikkek 1923-1930, szerk. Barta Andras, Golden Daniel, Hegedus Orsolya, Horvath Ivan, Kis Zsuzsanna, Serenyi Zsuzsanna, Bp., Osiris, 1995,216. 1 7 Tverdota Gyorgy kutatasai ertelmeben a „mana” feleltetheto meg a metafizikai eronek. Vo. Tverdota, Targyiassag..., i. m., 9. 1 8 Kosztolanyi Dezso, Gyermek es kolto = K. D., Nyelv es lelek, Bp., Osiris, 2002,451. 1 9 Nem transzcendens ertelemben, hanem a targyaknak eleve, tapasztalataink altal tulajdonitott jelleg.
