Irodalmi Szemle, 2019

2019/2 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban I. (Rubin Szilárd: Csirkejáték, Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából) (tanulmány)

az l'ras aktusa koze bizonyos ertelemben tehetiink egyenlosegjelet, de legalabbis egymas fuggvenyeben allonak tekinthetjiik oket. Onmaga masok fele valo meghatarozasaval kapcsolatban szinten felfedezhetdek el­­csuszasok. Ahogy azt Nemeth kiemeli, amikor a fiu Krisztina anyjaval valo talalkozasa­­kor sajat magarol, sajat tortenelmerol mesel, eloszor valos informaciokat kozol az apjarol, viszont magaban megbanja, amiert eppen azokat a reszleteket emelte ki a tortenetbol, amelyeket, hiszen nem tud veliik azonosulni. Ezutan sajat magarol feligazsagokat es ha­­zugsagokat kozol a lany anyjaval, pusztan azert, hogy az oregasszonyt levegye a labarol.55 Mintha a kiilvilag fele vallalt identitas ket sikon indulna el onmaga fele, a (muvon beliili) valosag es fikcio sikjan, de nem tud egyseges kepet alkotni, egyik sikrol sem tud atterni a fiu valos identitasanak sikjara. Ez egy valamennyire tudatos dontes, hisz a fiu csupan egy olyan kepet probal kialakitani magarol, arnely bizonyos tortenesekig kepes eljuttatni bt Krisztina mellett - akirol tulajdonkeppen meg semmit sem tud, csak azt, hogy ha­­talma van a fiu felett. Ennek a fesziilt parbeszednek a vegen viszont, hatat forditva a ket nonek, akik elott valamilyen ertelemben megmerettetesre bocsattatott, miutan arra gondol, vajon elarulja-e az anyjanak Krisztina, hogy a fiu cigizett es ivott (ezzel rontva a fiu eselyeit arra, hogy jo benyomast tegyen a lany edesanyjara), megis ez a helyzetre vonatkozo konkluzioja: „De most nem dobbant meg a szive, hogy elveszitheti a lany. [...] Nem gondolt a lanyra, sem az anyjara, sem a nagynenire, egyszeruen nem voltak fontosak szamara. Tehat kinezett az ablakon; mit arthatnak nekem, gondolta, semmi ko­­zom hozzajuk.”56 Az apjarol elmondott valos, de tole tavol eso pontokon kidomboritott, es a sajat magarol elmondott kitalalt tortenet utan igy vegiil sikeriil azokat az embereket is eltavolitania magatol, akik miatt a hamis identitasnak letre kellett jonnie. „Mindenki idez: senki sem beszel, hanem onmagat idezi”57 , allapitja meg Nemeth meg korabban, es valoban van valami kiilbnos a parbeszedek szoveteben, valami elidegenedes minden kozlesben, mintha babuk es maszkok beszelgetnenek egymassal, az oszinteseg lehetse­­gessegenek latszatat valamelyest megis fenntartva. Amikor filmszeruen par oldallal kesobb ismet a korhazi szobaba kapcsol a narracio, a fiut meg mindig az ablaknal talaljuk. Ekkor pedig meglepo jelenetnek lehetiink tanui, tortenetesen annak, ahogyan a fiu visszaveszi a cselekedetei folotti kontrollt Krisztinatol, feliilemelkedik annak manipulaciojan. A lany ugyanis mindaddig (es a kesobbiekben is) 5 5 Nemeth, i. m., 110. 5 6 Hajnoczy, i. m„ 318. 5 7 Nemeth, i. m„ 103.

Next

/
Thumbnails
Contents