Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban I. (Rubin Szilárd: Csirkejáték, Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából) (tanulmány)
az egymasra epiilo sikokat uralo kulonbbzd identitasok kaotikus strukturaja epul fel, labirintusszeru osszefuggesekben, mint ahogy az maganak a perzsa varosnak is sajatja. Amikor pedig a zakatolo, ugralo felvevogep a vegen (egy sorkozzel elvalasztott utolso bekezdesben) a helyere all, akkor a ter, az allapot, amelyben ez a nyugalom talalja a fohost, a ferfit, a hut, a labirintusban deliriumban tevelygot, az nem mas, mint a strand gyepe, ahol ismet Krisztina kezet fogja - igy pedig ez valik vegul a regeny jelen idejeve, nem az iroi szubjektum alkoholmamoros vergodese a dolgozoszobajaban (amely pedig a kezdopontot es a keretet szolgalja), hanem a mindenfele tortenes elejen, azok elott fekvo hos veszjdslo nyugalma. Ebbol a poziciobol viszont megis tisztan latja, merre megy ki, jobban mondva mely vegkifejlettel nem rendelkezo botladozasba tart a tortenete: „hunyt szeme elott sarga karikak tancoltak, majd a karikakbol egy sarga, halott, egykor perzsak lakta varos bontakozott ki”49 . Bar tagadhatatlan a parhuzam szerzo es eletmu kozott, mindazonaltal a referencialitas csak akkor lesz termekeny, ahogyan arra Demeny Peter felhivja a figyelmiinket, ha nem egyszeru egymasmellettiseggel hozzuk parhuzamba a szerzo eletet es eletmuvet, hanem valamikeppen egymasra vetitjuk oket, es az eletrajz tenyeit nem puszta adatokkent, hanem az ertelmezest segito tenyezokkent fogjuk fel. E tekintetben pedig szerinte Hajnoczy eletenek reszletei kdziil az alkoholizmus mindenkeppen olyan tenyezo, melynek „szovegszervezd ereje van”. Hiszen a regeny osszes reteget egyvalami koti ossze igazan, ez pedig az alkohol, az alkoholtol vald fiigges, az ivassal kapcsolatos szenvedely es szenvedes. Az alkoholfuggoseg az, amely szervezi a Krisztinaval vald kapcsolatat, a latomasait, az eletet, hiszen ahogy arra Demeny tupontossaggal ramutat: „...e latomasok miatt [...] szunik meg a fiu kapcsolata Krisztinaval: [...] mert ez a szenvedely nem hagy helyet mas szenvedelynek [...], kiszoritja az elet egyeb vonatkozasait, mig vegul maga a fiubol lett ferfi sem lesz mas, mint egy sarga, halott, egykor perzsak lakta varos, amelyen tul mar csak a lira remelhet barmit is.”50 4 9 Hajn6czy, i. m„ 361. 5 0 Demeny Peter, A szenvedely vagtaja = Tudom. De: tudom-e?, A pdrbeszed kiterjesztese - az ujraolvasas lehetosegei, szerk. Cserjes Katalin, Szeged, 2009, 153-154.