Irodalmi Szemle, 2019

2019/12 - ÁLNÉV - Komor Marcell: Ilyenek a fák, amikor senki sem látja őket (Részletek, próza) / ÁLNÉV

csapott, facsarodott az orrod. ~ egy lexikont tartott a kezeben, sulyos kdtet volt, lecsapta az asztal sarkara, a tanyert arrebb Idkte az elevel. Feliitotte a lexikont, megnyalta a mutatoujjat, afeketere szinezddott huvelykujja es az ujjai koze csippentette a lapokat, ugy keresgelt benne. Eltelt nehany perc, nem mertelfelallni az asztaltol, pedig mar mentel volna. ~ allt az asztalnal, meg mindig keres­gelt valamit, ide-oda lapozgatott, kozben afejet csovalta, az asztalra tamaszkodott, kdzben egypa­­razslo dohanyszem a papirra esett. Lattad, ahogy a lap elobb megfeketedik, aztan vordsen felizzik, es egyre nagyobb kor eg bele. Mar kozbeszoltal volna, amikor ~ is eszrevette, a kezefejevel lesoporte a foldre, aztan afekete pernyet is lehessegette onnan. Ultel tovabb a szekeden, nem szoltal semmit. ~ visszatette a szajaba a dekket es dolgavegezetleniil becsapta a lexikont. Nem keresgelt tovabb benne. Fenntartotta maganak a defimcio lehetoseget. (-> meghatarozas) meghatarozas: Trefabol elkepzeled, bogy ~ hullamos vonal az ertelmezd keziszotarban. Mdsszoval: tautoldgia. Elofordulasi helye: az abece valamennyi reszen felbukkan, tobbnyire szocikkekben idozik, a lapok tetejet, kozepet, aljat egyarant kedveli. Peldaul ~ az otvenes, ~ a hatvanas, ~ a het­­venes stb. evekben: ugyanez, ugyanaz. (-» jelenlet) Feliitod a szotarat, es talalomra beleolvasol. „2. (atvitt ertelemben, koltbi) Banat, szomorusag v. ennek nyoma az arcon, a szemben; arnyek. Vig kedelyere ~ borult.” Mashol: „Legnemu v. cseppfolyos kozegnek a benne mozgo szilard testre, cseppfolyos anyagra tett hatasa, amely ez utobbinak mozgasat, haladasat, sebesseget gatolja. Az ~ a kozeg halmazallapotatol, surusegetol es a mozgo test nagysagatol, alakjatolfilgg. Az ~ aramvona­­las alakkal csokkentheto.” szabaduldmuvesz: ~ cipotalpon korcsolyazott a befagyott Dunan. Nem mereszkedett messze a parttol, de a tarsai a kollegiumbol elmaradtak mogdtte. ~ nehany lepestfutva tett meg, beleallt a lendiiletbe, csuszott vagy masfel metert. Ajeg megreccsent, ~fel semfogta, mar derekig meriilt el ajeghideg vizben. Az volt a szerencseje, hogy leert a laba, es nem sodorta el azonnal a melyben zajlo folyd. Senki sem mert kozelebb menni hozza. Srehenfelfele elrugaszkodott a mederbol, elteriilt ajeg feliileten, a kezet maga ala kapva hason csuszva tavolodott a lektol, mint egyfoka. Hogy a testsu­­lya minel egyenletesebben oszoljon el a feliileten, kuszni kezdett a part iranyaba. Ugy erezte, suru feketeseg tatonga hata mogdtt. Negykezlabra allt, hatrapillantott, de a leket mar nem lehetett latni. Kievickelt a partra, egy pillantast sem vetett a tobbiekre. ~jeg: akkor a leghatalmasabb, ha ridegseg onti el. Megszaporazta a lepteit, egyre ropogosabb nadragjaban futott a kollegium fele. Afalak hu­­vdsek voltak, siitott beloliik a hideg. ~ ajkai lildk voltak, a fogai vacogtak. Kibujt a ruhaibol, takarot csavart maga kore, vankost tett a derekahoz. A nadrag allva maradt afbldon, mintha meg mindig lenne benne valaki. (-> bab)

Next

/
Thumbnails
Contents