Irodalmi Szemle, 2019

2019/12 - ÁLNÉV - Komor Marcell: Ilyenek a fák, amikor senki sem látja őket (Részletek, próza) / ÁLNÉV

Targy­­szeru realista portre. Szoborszeru, felpolcolt mozdulatlansag. Megnott homlok, kisimult arc. Gyongyozik rajta ne­­mi harmat. Egnek me­­redd szemoldok­­bozontok, le­­hunyt szemek. [Orra kulon all.] Drotok, erek, csovek szovodnek hinarkent a testere. Az egyik ugy kanyarodik, hogy felkoti az allkapcsat. A protezis hianyzd testresz: a szaj fekete lyuk. A torokban nagy atmeroju torkolat, az elvekonyodd kivezetesnek fittyet hanyo ajkak. Geptol vett levegd. Bugo csigavonalak. Az iitemesen emelkedd, meztelen mellkas: lufi. Takaroszegely keretezi. A torzs mellett elfekvo karok. Mashonnan taplalt jelenlet. Kesernyes szag terjeng. Hozzad legkozelebb, a takaro alol kilog egy csupasz labujj. Elkapod a tekinteted, a meszelt fal hatteren fekete folt lebeg a szemed elott. (-> arny)

Next

/
Thumbnails
Contents