Irodalmi Szemle, 2019
2019/12 - ÁLNÉV - Mandra Gora: Az álnév mint alakzat a kortárs magyar irodalomban (tanulmány) / ÁLNÉV
melyik ismert ironk all ilyen kozeli kapcsolatban Kukorellyvel; illetve mindez pusztan a szerzo (Kukorelly) fiktiv jatszadozasa a nyelwel? Azonban sokkal izgalmasabb az az odafordulas, ahogy a szovegek az alnevre vissza-visszacsatolva probaljak meg felepiteni a fiktiv identitast. Alneves szerzonk retegrol retegre vesz magahoz attributumokat a Kukorelly- es Borbely-versbol es a Pilinszky-visszaemlekezesekbol, hogy onmagat e problemahorizontok menten gondolja ujra. Ez utobbi osszefuzott idezetekkel tuzdelt visszaemlekezes, mely a kolto homoszexualitasanak kerdeset szovegesiti. Ironikus problemakent vetve fel a kerdest, hogy mi tortenik egy stabilnak gondolt koltoi eletmuvel, ha velt vagy valos referenciadarabokkal egeszitjiik Id. Az alakzatkent mukodd alnevre legreprezentativabb peldank termeszetesen Tsuszo Sandor, aki mara gyakorlatilag az alneves irodalmunk metaforajava notte ki magat. Mar a nev is egy nyelvjatek, mely a szovegbol szovegbe tarto mozgast, a folyton mas-mas szerzoi identitason atszurodo megalkotottsagot sejteti. Tsuszo Sandor alakjat szamos szerzo magara oltotte, e fiktiv identitas lete pedig mara szepirok es kritikusok kozos torekveseit egyesiti. Tsuszo karaktere az alnev kategoriajat kitoltetlen helykent ertelmezi, mely mindig uj es uj jelenteseket kivan magaba integralni. Mindez jelzi, hogy az alnev is valahogy ugy mukodhet, mint egy metafora, ha mar nem tudunk ujat mutatni a szerzoi maszkrdl, ha kibujunk mogule, marad az ures vaz, mely onmagardl tobbet igy mar mondani nem tud; statikus jelentesbojava lesz az ido allovizeben, akarcsak holt metaforaink. II. AZ ALNEV MINT REFERENCIATUKOR A tarsadalmi es politikai kerdeseket eloterbe helyezd muveszi irasok az alnev ironikus dimenzioja altal a muveszi felelossegvallalas egyebirant nagy irodalmi hagyomannyal rendelkezo motivaciojat ertelmezik ujra. Hisz nem feltetleniil arrol van szo, hogy a szerzo kifejezhet-e politikai velemenyt egy irasban - nyilvan ez is meg letezo problema minden muveszetben - hanem epp arrol, hogy a szoveg onmagaban mit tud kezdeni egy ilyen kerdessel, a szerzoi referencialitas biztos pontja nelkiil. Nyilvan meg kell kiilonboztetni az alnevadasnak azt az egzisztencialis motivaltsagu eljarasat, amikor a valodi szerzo a velemenynyilvanitas ellehetetlenitese vegett, akar
