Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - Csanda Gábor: Életes, élesztő irodalom. Háy János kik vagytok ti? című könyvéről (kritika)
temak moge is be tud allni”, a Neroroi: „Kamaszoknak osztalyfdnoki drara egeszen kivalo”; „Fustnek altalanos letserelme is van, s ez az a sertettseg, ami tulmutat a hiusagi erintettsegen, hisz mugenerald erokent jelenik meg”; Szabo Lorinc „eletutja becsvagytortenet”; Jozsef Attila, ha veletleniil egy Illyes-vers keriilt a kezebe, „a sarga foldig alazta”, az Eszmelet vagy az Oda „slagerversek”; a Magany: „megeljuk a bogarrandevut is, a szembogar es bogar talalkozasat”; „ A dobozolas mindenkinek mond valamit” - Orkeny: Totek; Weores „kozeleti erdeklodese a nullanal is lejjebb van”; Pilinszky Apokrifie „a modern magyar kolteszet megingathatatlan slagerverse”; Hajnoczyrol: „Hiaba lett Belabol Peter, az anyukaja beluskamozza, marpedig akit az anyja Belusnak hiv, az valojaban nem Peter, az egy kamu-Peter, s persze kamu-Hajnoczy”; „Petrit hidegen hagyja az avantgard multeltdrlo gesztus. Olyan, mint a jol nevelt kozepiskolasok rendbontasa, a vegsokig provokaljak a tanart, de a szaros csizmat nem basszak az asztalra, mert tudjak, hogy ok is onnan fognak enni”; stb. A stilushoz (gazdagsagahoz) tartoznak az onkentelen sorkozi vagy sorvegi rimeltetesek, a mondat intonacioja, ritmusa, pl. Ady kapcsan ezt mondja: „maradjon titok, minek leleplezni, amire olyan konnyen ranyitok.” Fiist Milan egy versere: „kicsit megremeg az ember uja, es nem aja meg nevetes nelkul”; Jozsef Attila-fejezeteben: „Megfelelo tarsadalmi mukodes hijan nem be-, hanem csak learazzak az alkotokat.” Ugyanitt, Balatonszarszot illetoen: „Este van, este van. Kiki es Attila is nyugalomban.” A Kopt nok alcimu, Uzemhomersekleten cimu (34.) kivalo fejezet mindossze ket oldal, de ragyogo verses proza, affele „koltdk tarsasaga” parafrazis, igy indul: „Nem egek harminchat fokos lazban. Csak porgetem Jozsef Attilat es Freudot, s latom, oriilt nagy gaz van...” Egy kerdesem maradt a vegere: amikor azt olvasom, hogy Bornemisza hatasanal sokkal nagyobb erte Balassit a „maman, Balassinen keresztiil” (19.), majd azt, hogy „mint felvideki arisztokrata gyereket, persze nem az edesanyja (Sulyok Anna) nevelte, hanem a dajka” (26.) - akkor ugye az a valasz, hogy Balassira a nevelojenel es az anyjanal is nagyobb hatassal volt a dajkaja? Az elesztoben a szo melleknevi igeneves jelentesen tul benne van a fonevi is. Kovasz ez a konyv abban az ertelemben, hogy keretein (tablain) tul tovabb dagad, kel, terjeszkedik, valtoztatja kiterjedeset. A Biblia csak a farizeusok kovaszatol ovja az embert, a filozopter Hay Janoset fogyasszuk batran, jokedwel, deruvel, kritikus szempontjait pedig nem muszaj mindenestiil magunkeiva tenniink, eleg a merlegeles is. (Budapest, Europa, 2019)
