Irodalmi Szemle, 2019

2019/11 - TRANSZ - Ladányi István: Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című szerb nyelven írt verskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága (tanulmány) / TRANSZ

A Krik ruze verseskotetnek, Tolnai szerb nyelvu verseinek nines erdemi recepcidja. Bozo Koprivica montenegroi szarmazasu szerb kritikus, esszeiro egyik, Mirko Kovacrol szolo esszejeben (Kovacnak a Ruganje s dusom cimu regenye uj, horvatra atirt kiadasarol irva), egy megrazoan extatikus rozsamotivum kapcsan idezi magatol ertetodoen Tolnai sorait ebbol a kotetbol, folhiva a figyelmet a Kovac-szoveg es a Tolnai-vers kozott levo kiilonos osszehangzasra, Koprivica szavaval „tercelesre“.

„Luda ili krik ruze i Oto Tolnai u terci s Kovacem:

draga duso nisi

cula krik

Nisi cula krik

zadavljene ruze.” (Koprivica, 2013)

A verseket ihleto Anita Berber nemet tancosno 1899-ben sziiletett Lipcseben, es 1928- ban hunyt el Berlinben. Tiidobaja hatalmasodott el rajta, nem fiiggetleniil dnpusztito eletmodjatdl: rendszeresen elt kabitoszerekkel, mertektelen alkoholfogyaszto volt, sem a maganeleteben, sem a munkajaban nem kimelte magat: 1919 es 1928 kozott haromszor kotott hazassagot, tobb leszbikus kapcsolata volt, szamtalan tanceloadasban lepett fol kulonbdzo szintu szinpadokon, 15-20 filmet forgatott, tancosnokent beutazta Europat. Koranak ismert tancosnoje, muveszi teljesitmenyei reven is, de botranyosnak minositett, meztelen fellepesei okan is. A huszas evek berlini muveszvilaganak kozismert, provokativ, innovativ alakja. Klaus Mann az elso vilaghaboru utani eleterzessel hozza kapcsolatba muveszetet, a „Nachkriegserotik” kifejezest hasznalja a jelenseg kapcsan, es Anita Berber divatjarol szamol be, hogy a felvilagi nok, a kokottok mind Anita Berbert utanozzak (Adorjan, 2006).

A het napjaira irt versek rendkiviil kompakt versciklus, Anita Berber eletrajzahoz kapcsolhato motivumkorrel, de voltakeppen az eletrajzi tudas nelkiil is mukodd, er-